Parlagi szamár, cigája, sárgafejű juh, csórényakú tyúk - egzotikusnak tűnő őshonos állatok Farmoson

Az idelátogatók megismerhetik Lejtőt, a parlagi szamarat, aki a Mátrai Bivalyrezervátumból került ide. Szintén találkozhatnak Rudival, a tejelő cigájával, vagy egy ritkább fajta kecskeméti sárgafejű juhval Csengével, Oszkárral, a rackajuhval és még sok más őshonos állattal.

Bozóki Balázs, Farmos: „A legboldogabb akkor lennék, hogyha az összes magyar őshonos állatfajtát itt látnám ebben a parkban. Nyilván ennek vannak azért korlátai. Ha az ember szeretne egy állatot tartani, mindenképp el kell azon gondolkodnia, hogy a megfelelő tartási körülményeket, a megfelelő életkörülményeket tudja-e számukra biztosítani. Mi úgy igyekszünk tartani a szamarunkat is, illetve a juhokat is, hogy minél nagyobb legelőn tudjanak legelni, hogy minél inkább természetesebb módon élhessék az ő életüket. A közeli terveinkben olyan állatfajták beszerzése és a parkba való beköltöztetése szerepel, amelyek számára a juhokhoz, illetve a szamarunkhoz hasonlóan tudjuk biztosítani a megfelelő körülményeket. Ahogy azt látjuk, hogy a parkunk egyre inkább fejlődik, egyre több lehetőségünk van arra is, hogy minél több állatnak megfelelő körülménye legyen itt úgy fogunk bővülni."

Bozóki Balázs és Szarvas Angéla, amikor belekezdtek az álmuk megvalósításába, először azt a kis erdőrészt kerítették el, ami ma a juhok alvóhelyeként és baromfik karámjaként szolgál. Az állatparkba látogatók olyan magyar tyúkfajtákkal ismerkedhetnek meg, mint a sárga magyar tyúk, a kendermagos magyar tyúk, a fogolyszínű magyar tyúk, a csórényakú tyúk, más néven erdélyi kopasznykú tyúk, a magyar tarkakacsa, a magyar parlagi pulyka és még sorolhatnánk.

„A baromfik tartásánál is törekszünk arra, hogy minél inkább természetes módon tudjanak itt élni. Itt nagyon nagy terület, az amin mozoghatnak. Fás, bozótos terület, tudnak rendszeresen kapirgálni. A baromfiudvarból is naponta kis időre kijárhatnak itt a környező területekre, akár a juhok legelőire, akár a bozótokba, akár az ilyen kis ligetekbe. Tehát nekik is van egy kis szabadidejük, amikor elhagyhatják a baromfiudvart, hogy tudjanak kis rovarokat vadászni, ezáltal is minél változatosabb nekik a táplálkozásuk. Hatféle magból álló magkeverékkel etetjük őket. Kapnak kukoricát, búzát, napraforgót, borsót, kendermagot, időnként árpát is, ezen kívül arra biztatjuk itt a környékbeli lakosokat, hogy akinek van konyhai, vagy kerti zöld hulladéka, nyugodtan elhozhatja ide a parkba és bedobálhatja a baromfiknak, mert ezeket a zöldség, gyümölcsmaradékokat, kertből kiszedett gyomnövényeket, parajokat a baromfik nagyon szívesen elfogyasztják. Amikor mi a park területén a virágos kertekben, vagy a múzeumunk épülete körül gyomlálunk, akkor azt is ide dobjuk be a baromfiknak, tehát a zöld hulladék 100%-ban hasznosításra kerül. A zöld hulladékért cserébe tojást adnak nekünk a baromfik."

Őshonos állatfajok mellett őshonos magyar növények is megtalálhatóak az Állatparkban. Olyan növényfajok telepítésével kísérleteznek, mint a mariska, az aranycsillag barack, a boldogasszony szilva, de például a pipacs, a búzavirág és a kamilla magjainak elvetésével is próbálkoznak. Méheket is kihelyeztek, mert a beporzó tevékenységüknek köszönhetően a parkba települő növények hatékonyabban tudnak szaporodni, így Magyarországon őshonos virágokkal kívánják tarkítani a területet. A virágoktól nem messze található a Múlt utcája.

„Szarvas Attila volt ennek a kis kiállításnak a megálmodója, aki magán gyűjtőként kezdett el régiségeket gyűjteni, majd a gyűjteménye olyan gazdaggá vált, hogy úgy döntött, hogy itt az Öregszőlő falurésznek ebben az utcájában ilyen kis régi szőlőprés házakat elkezd berendezni. Úgy berendezni ezekkel a régi tárgyakkal, hogy ez egy hagyományos falumúzeum hangulatát keltse. Innen jött az ötlet, hogy nevezzük ezt a kis múzeum falut a Múlt utcájának. Aki ide elsétál, ellátogat úgy érzi magát ebben az utcában, mintha a múltba tenne egy kis kirándulást. Van itt egy régi kis iskolaépületünk, van itt egy kis borházunk, amely bemutatja Öregszőlőnek a régi bor és szőlő hagyományait. Van egy olyan kiállítási termünk, amit úgy nevezünk, hogy a Helytörténeti terem. Ott minden egyes tárgy, minden egyes kép, dokumentum Farmos település régmúltjához kötődik."

Az állatparkot oktatási és kikapcsolódási céllal is látogatják. Minden évben itt kerül megrendezésre a Farmosi Hagyományőrző Egyesület szüreti felvonulása. A helyi közösség nagyon támogató és összetartó, így évente megszerveznek egy gyereknapot is. Ilyenkor akár kétszáz, háromszáz fő is összegyűlhet. Szórakozási lehetőségeket biztosítanak a gyerekes családoknak, és természetesen szóba jön a hagyományőrzés és a környezetvédelem. Érkezzen az ember kíváncsisággal, vagy egy új ötlettel, Farmoson mindig szívesen látják.