A rendszeres aszály hatására elszaporodhat egy invazív faj a magyar homokpusztákon
A klíma csapadékosabbá válása kedvezhet egyes idegenhonos fajok inváziójának, míg más inváziós fajok éppen az aszályok nyomán terjednek, mivel a vízhiány miatt visszaszorul az eredeti, őshonos növényzet. Egy friss kutatás alapján a magyar homokpusztákon terjedő betyárkóró esetében éppen ez a helyzet.
A növényi inváziók – vagyis az idegenhonos növényfajok elterjedési területének és populációméretének folyamatos növekedése – természetvédelmi, erdő- vagy mezőgazdasági és egészségügyi szempontból is komoly problémákat okozhatnak. A csapadékváltozások növényi inváziót befolyásoló hatásainak megismerése különösen fontos a száraz és félszáraz élőhelyeken, ahol a csapadék mennyisége és eloszlása a legfőbb meghatározó tényezője a növénytársulások szervesanyag-termelésének és stabilitásának.
A kutatók azt a meglepő eredményt kapták, hogy a betyárkóró a szárazságkezelt parcellákban jobb növekedést mutatott. A kutatók feltevése szerint a mesterségesen előidézett aszály közvetett módon gyakorolt kedvező hatást a betyárkóró teljesítményére. Az előző évi szárazságkezelések ugyanis drasztikusan lecsökkentették az eredetileg domináns évelő füvek tömegességét, így az egyéves betyárkóró, az évelő füvek elnyomó hatása alól felszabadulva, feltehetően több talajnedvességhez jutott.
Az eddigi eredmények alapján a kutatók azt jósolják, hogy a nyári aszályok hosszának és gyakoriságának a klímaváltozással várható növekedése kedvezni fog a betyárkóró fennmaradásának, sőt elősegítheti tömegességének növekedését a nyílt homokpusztagyepekben.
