Sok denevér vesztét okozzák a szélturbinák
A Zoológiai és Vadvilágkutató Leibniz Intézet tudósai mutattak rá, hogy a természetes táplálékláncokat oly módon zavarják meg a turbinák, hogy az jóval távolabb is hatással van a mezőgazdasági és erdészeti termelésre is. A kutatók Németországban vizsgálták a rőt koraidenevért, mely gyakran esik áldozatul a szélturbináknak.
17 denevért boncoltak fel, és genetikai vizsgálatok segítségével határozták meg a bennük talált rovarokat. Kilenc rend 46 rovarfajának genetikai kódját mutatták ki. A meghatározott rovarok húsz százalékát lehet kártevőnek tekinteni agrár vagy erdőgazdálkodási szempontból. A tudósok arra a következtetési jutottak, hogy a denevérek pusztulása tönkreteszi a táplálékláncokat, ami a kártevő rovarok elszaporodásához vezet, és elképzelhető, hogy ez csak vegyszeres védekezéssel ellensúlyozható.
Energiatermelési oldalról a turbinák sokat segítenek a szén-dioxid kibocsátás csökkentésében. A számlálások alapján több, mint 10 denevér pusztul el évente minden egyes hagyományosan működtetett szélturbinánál. Ez évente hat számjegyű denevérpusztulást jelent a Németország szárazföldi területein található 30 000 szélturbinánál.
Az újonnan telepített turbinák már ideiglenesen leállak a denevérek által aktívan használt időszakokban, amivel csökkenthető a rotorok közt elpusztuló állatok száma. Ez a változtatás évi egy-két egyedre csökkenti a veszteséget szélturbinánként. Azonban a régi típusú generátorok még mindig ilyen szünetek nélkül üzemelnek, és Németországban az összes szélturbina 75 százalékát teszik ki. A szakemberek szerint azzal kell számolni, hogy évente több mint 200 000 denevér pusztul el a rotorok közt.
