Szokatlan jelenségek a Balatonban

Műholdas felvételek alapján készült becslések szerint ugyan az algák mennyisége nem szokatlanul magas egyik balatoni medencében sem, ám a siófoki és a szemesi medencék északi partja mentén magasabb az algakoncentráció, amit valószínűleg az aljzathoz kötődő kovaalgák felkeveredése idézett elő. Tavasz elején nem szokatlan egy-egy kovaalga-virágzás a Balatonban. Az enyhe tél miatt az idén a szokásosnál több vízinövény telelt át, illetve az áttelelő hínárfajok a szokottnál másfélszer nagyobb biomasszával vannak jelen. Szakemberek szerint lehetséges, hogy az enyhe időjárás előrébb hozta az algák és hínárok tavaszi fejlődési fázisait, azonban már egy nagyon rövid hideg időszak visszafordíthatja a folyamatokat.

Tavaly nyáron a többször is tapasztaltak algavirágzást a tóban, amit Boros Gergely, az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az okozhatott, hogy a Balaton vizének hőmérséklete több mint száz napon át 20 Celsius-fok fölött volt.

Ez vélhetőleg jelentős mennyiségű, az iszapban leülepedett tápanyagot szabadíthatott fel, ami kedvezett az algák elszaporodásának.

A nyár végén, ősz elején a tó vizében mért algabiomassza elérte, sőt bizonyos becslések szerint jelentősen meg is haladta az 1980-as és ­1990-es években tapasztalt nyári csúcsértékeket.

Ez arra enged következtetni, hogy hasonló jelenség a közeljövőben bármikor kialakulhat a Balatonban, ha a tavaly nyárihoz hasonló meteorológiai viszonyok bekövetkeznek. Márpedig ez a klímaváltozás miatt egyre valószínűbb.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy a mostani enyhe tél hozzájárulhat-e a tavalyihoz hasonló tömeges algavirágzás kialakulásához. Boros Gergely szerint azonban, ha az algaburjánzás visszatérő és rendszeres lesz a Balatonban, azért a probléma megoldására vannak módszerek és eszközök. A kedvezőtlen folyamatok megállíthatók, sőt vissza is fordíthatók.