Több mint 1,1 millióval nőtt az EU lakossága
A növekedés tehát egyértelműen a pozitív migrációs egyenlegnek köszönhető, derül ki az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának friss jelentéséből. Az EU lélekszáma a becslések szerint 2019. január 1-jén csaknem 513,5 millió volt, vagyis 1,1 millióval nőtt az előző évhez képest. Az Eurostat a tagjelölt országok népességi adatait is közzétette, amiből kiderült, hogy Szerbia lakossága az elmúlt évben mintegy 100 ezer fővel csökkent.
Az EU legnépesebb tagállama továbbra is Németország 83,0 millió fővel, Franciaországban 67,0 millióan, az Egyesült Királyságban 66,6 millióan, Olaszországban 60,4 millióan, Spanyolországban 46,9 millióan, Lengyelországban pedig 38 millióan élnek. Ebben a hat államban él a 28 tagú unió lakosságának 70,6 százaléka.
A népesség 18 tagországban nőtt 2018-ban, tízben pedig – köztük Magyarországon – csökkent.
A legnagyobb emelkedést Máltán, Luxemburgban, Írországban, Cipruson és Svédországban regisztrálták, míg a skála másik végén Lettország, Bulgária, Horvátország, Románia és Litvánia áll.
Magyarország lélekszáma nagyjából 5600 fővel csökkent, az idei év elején 9 millió 772 ezer volt, az EU össznépességének 1,9 százalékát teszi ki. A 93,5 ezer élve születésre 131,2 ezer elhalálozás jutott – áll az Eurostat jelentésében.
A születésszám tovább csökkent, ezer lakosra átlagosan már csak 9,7 újszülött jutott az EU-ban. 2017-hez képest majdnem 118 ezerrel volt kevesebb az újszülöttek száma.
Lakosságarányosan a legtöbb gyerek Írországban látta meg a napvilágot (ezer főre jutóan átlagosan 12,5), majd Svédország (11,4), Franciaország (11,0) és Nagy-Britannia (11,0) következik. A sereghajtók szinte kivétel nélkül dél-európai államok, Olaszország (7,3), Spanyolország (7,9), Görögország (8,1), Portugália (8,5), Finnország (8,6), Bulgária (8,9) és Horvátország (9,0).
A halálozási arány Írországban a legalacsonyabb, ahol tavaly 6,4 haláleset jutott ezer lakosra, ezt Ciprus (6,6 ezrelék), Luxemburg (7,1), Málta (7,6), Hollandia (8,9), illetve Spanyolország és Svédország (9,1) követi.
Ez az arány Bulgáriában (15,4), Lettországban (15,0), Litvániában (14,1), Romániában (13,5) és Magyarországon (13,4) volt a legmagasabb.
Az EU átlagában ezer lakosra átlagosan 10,4 elhalálozás jutott. Ezekből adódóan a legmagasabb természetes növekedési rátát Írország (6,1 ezrelék), Ciprus (4,1), Luxemburg (3,2), valamint Svédország (2,3) és Franciaország (2,2) vezeti.
A természetes fogyás Bulgáriában (6,6 ezrelék) volt a legnagyobb, majd Lettország (4,9), Litvánia (4,1), Horvátország, Magyarország és Románia (egyaránt 3,9) következik.
