1956-os konferencia Magyarkanizsán (videó)
2017.04.01
13:58
Az 1956-os magyar forradalomról tartottak konferenciát tegnap Magyarkanizsán. A Nem haltatok meg hiába elnevezésű rendezvényt a Délvidék Kutató Központ és a szegedi Gál Ferenc Főiskola szervezte.
A konferencián Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke elmondta, az '56-os forradalom az egyetemes magyarság, így a vajdasági magyarság forradalma is volt.
A forradalom nemzetközi, elsősorban szovjet és jugoszláv vonatkozásairól, Hruscsov és Tito szerepéről Kun Miklós beszélt az egybegyűlteknek. A történész elmondta: számos olyan pontja van az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, amelyről Szerbiában beszélni lehet. Ilyen téma Magyarország, Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolata is.
Kun Miklós, történész, Magyarország: „Sokban összefügg az akkori Jugoszlávia magatartása, hisz Tito Brioni-szigetén fogadja Hruscsovot, a szovjet párt vezetőjét és Malenkovot, a szovjet párt egyik vezetőjét, és elhatározzák, pontosabban Tito rábólint, hogy lerohanják a szovjet csapatok Magyarországot.”
Mivel a Kádár-rendszer ráébredt, hogy az egész nép ellene van, a forradalom leverése után a terror eszközeihez folyamodott.
Horváth Attila, alkotmánybíró, Magyarország: „Ezért gondolták azt, hogy egy példátlan megtorlással. Több száz ember kivégzésével, 26 ezer ember bebörtönzésével, 200 ezer ember elüldözésével tudják talán azt elérni, hogy az embereknek ne jusson többet eszükbe az ellenállás, ne jusson eszükbe az, hogy itt bármilyen módon is, ezzel a rendszerrel szemben bármit is lehet tenni.”
Még mindig kevesen tudják, hogy az 56-os forradalom tulajdonképpen Szegedről indult. Október 16-án, a diákok szervezte nagygyűlésen már elhangzottak azok a követelések, amelyek egy héttel később Pesten is megfogalmazódtak. Forró Lajos, történész, Magyarország: „Divatos azt mondani ugye, hogy Budapestről indult a forradalom a Műegyetemről, az előzményekről keveset beszélünk. Pont a tudomány feladata az, hogy egy-egy területet teljességében lássunk, és teljességében átvizsgáljunk, napvilágra hozzuk azokat a történelmi tényeket, amelyek – ma már tudjuk – igazak és így történtek.” A rendezvényén bemutatatták Forró Lajos történész Szegedi Láng című dokumentumfilmjét is.
A forradalom nemzetközi, elsősorban szovjet és jugoszláv vonatkozásairól, Hruscsov és Tito szerepéről Kun Miklós beszélt az egybegyűlteknek. A történész elmondta: számos olyan pontja van az 1956-os forradalomnak és szabadságharcnak, amelyről Szerbiában beszélni lehet. Ilyen téma Magyarország, Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolata is.
Kun Miklós, történész, Magyarország: „Sokban összefügg az akkori Jugoszlávia magatartása, hisz Tito Brioni-szigetén fogadja Hruscsovot, a szovjet párt vezetőjét és Malenkovot, a szovjet párt egyik vezetőjét, és elhatározzák, pontosabban Tito rábólint, hogy lerohanják a szovjet csapatok Magyarországot.”
Mivel a Kádár-rendszer ráébredt, hogy az egész nép ellene van, a forradalom leverése után a terror eszközeihez folyamodott.
Horváth Attila, alkotmánybíró, Magyarország: „Ezért gondolták azt, hogy egy példátlan megtorlással. Több száz ember kivégzésével, 26 ezer ember bebörtönzésével, 200 ezer ember elüldözésével tudják talán azt elérni, hogy az embereknek ne jusson többet eszükbe az ellenállás, ne jusson eszükbe az, hogy itt bármilyen módon is, ezzel a rendszerrel szemben bármit is lehet tenni.”Még mindig kevesen tudják, hogy az 56-os forradalom tulajdonképpen Szegedről indult. Október 16-án, a diákok szervezte nagygyűlésen már elhangzottak azok a követelések, amelyek egy héttel később Pesten is megfogalmazódtak. Forró Lajos, történész, Magyarország: „Divatos azt mondani ugye, hogy Budapestről indult a forradalom a Műegyetemről, az előzményekről keveset beszélünk. Pont a tudomány feladata az, hogy egy-egy területet teljességében lássunk, és teljességében átvizsgáljunk, napvilágra hozzuk azokat a történelmi tényeket, amelyek – ma már tudjuk – igazak és így történtek.” A rendezvényén bemutatatták Forró Lajos történész Szegedi Láng című dokumentumfilmjét is.
