Ahány gyerek, annyiszor 10 ezer dinár - mire elég az egyszeri állami támogatás?

Tízezer dinárt kaptak a napokban azok az anyák, akik 16 éven aluli gyereket nevelnek. Pontosabban annyiszor tízezer dinárt, ahány 16 éven aluli gyerekről gondoskodnak. A támogatás azoknak az apáknak is járt, akik valamilyen okból egyedül nevelik gyerekeiket. Ez összesen 1 101 000 gyereket jelent.

Siniša Mali, pénzügyminiszter, Szerbia: „Ha bárkinek bármilyen panasza van, nem kell aggódnia, amint átfut a reklamáció panasz formájában, vagy bármi nem volt érthető, akkor is kifizetjük ezt a pénzt. Tehát az ígéreteket, amelyeket teszünk, betartjuk. Ez természetesen nem az első alkalom, hogy a szerbiai állampolgároknak segítünk. Ha visszatekerjük a filmet, látjuk, hogy 2020-ban, amikor kitört a koronavírus-járvány, ha emlékeznek, először egyszeri 5 ezer dináros támogatást nyújtottunk a nyugdíjasoknak vitaminokra, gyógyszerekre és hasonlónkra. Aztán száz eurót adtunk minden szerbiai állampolgárnak. Azóta pedig a mai napig a fiataloknak tavaly háromszor segítettünk: száz euróval, még száz euróval, majd ötezer dinárra. Húszezer dinár egyszeri támogatást adtunk tavaly a nyugdíjasoknak, aztán segítettük a munkanélkülieket, a Koszovó területén élő polgártársainkat, a gazdaságot: a mikro-, kis- és középvállalkozásokat."

Nézzük, mire elég 10 ezer dinár, ha a teljes összeget a gyerekre költjük, és nem számoljuk bele, mondjuk, azt az élelmiszert, amit vásárolunk, hiszen az nem a gyerek, hanem az egész család költsége. Közeleg a tél, vastagabb ruhát, vízálló, bélelt cipőt kell vásárolni, mert valószínűleg a tavalyi már nem jó, hiszen a 16 éven aluli gyerekek még növésben vannak. A különböző Facebook-csoportokban és használtruha-áruházakban nyilván lehet használt, és ezáltal olcsóbb ruhákhoz és lábbelikhez jutni, de mi most azt néztük meg, hogy ha újat veszünk, akkor mit tudunk vásárolni. Több üzletben jártunk, átlagokról lesz szó, és nyilván nem a legmárkásabb dolgokról beszélünk, hiszen azok esetében a határ a csillagos ég. Tehát tízezer dinárért vásárolhatunk: egy télikabátot és egy téli cipőt, vagy néhány hosszú ujjú, melegebb felsőt, egy-két nadrágot, és marad egy vízálló cipőre vagy kabátra. Teljes ruhatárat tehát nem tudunk venni, de tűzoltásra jó, nem fog fázni a gyerek.

Ha az iskolai felszerelést kell pótolnunk, akkor is jut valamennyi füzetekre vagy könyvekre. Igen, könyvekre, ugyanis a legtöbb helyen a diákoknak nem jár ingyenes tankönyv. Belgrádban a városvezetés megoldotta, hogy minden általános és középiskolás ingyen tanszercsomaghoz jusson. Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter szerint azonban nem lehet megoldani, hogy az állami költségvetésből fizessék az ország összes diákjának a tankönyveit, ez a helyi önkormányzatok feladata, vagyis a helyi vezetés különítsen el annyi pénzt minden településen, hogy a diákoknak ne kelljen pénzt adniuk a könyvekért.

A könyvek nem olcsók. Átlagosan az általános iskolák alsóbb osztályaiban 7-10 ezer dinárba, a felsőbb osztályokban már akár 20 ezer dinárba is kerülhet egy tankönyvcsomag. A kormány természetesen a szociálisan rászorulóknak biztosítja az ingyenes könyveket, de azoknak a szülőknek, akik nem esnek ebbe a kategóriába, komoly fejtörést okozhat, hogy a 42 ezer dináros minimálbér, de akár a 83 ezer dináros átlagbér mellett is hogyan oldják meg a tanévkezdést.

Vannak olyan helyek, ahol az elsősök tankönyveit és tanszereit támogatja az önkormányzat, vagy valamilyen szervezet. Az MNT például a magyarul tanuló elsősöknek biztosít tanszercsomagot és iskolatáskát. Vannak viszont olyan helyek is, ahol semmilyen támogatás nem jár, sőt az önkormányzatnak vagy iskolának annyi pénze sincs, hogy saját magát fenntartsa, így a szülők gondoskodnak arról, hogy legyen kréta, papír, nyomtatófesték, szappan vagy vécépapír. Higiéniai csomagot például a szabadkai iskolákba is kell vinni.

De vegyük a még nem iskoláskorú gyerekeket. Óvodába járni sem lehet ingyen. Néhány településen, például Szabadkán vagy Belgrádban ingyenessé, vagy majdnem ingyenessé tették az óvodákat. A főváros azokat is segíti, akiknek a gyerekei, helyhiány miatt, nem jutottak be valamelyik állami óvodába. Így a 35-40 ezer dináros magánóvodai díjból a szülőknek „csak” a 28 ezer dináros támogatás feletti összeget kell kifizetniük. Természetesen ez azokra vonatkozik, akiknek bejelentett lakhelyük van Belgrádban. Akinek nincs, az fizetheti a teljes összeget.

Aleksandar Vučić köztársasági elnök egyébként az ingyen tankönyvekre vonatkozó kérdésre azt felelte, hogy semmi nincs ingyen, a végén mindent az állampolgároknak kell kifizetniük. Természetesen a költségvetés az a befolyó pénzekből, a különböző adókból származik, az viszont nem mindegy, hogy azt a pénzt, amelyet egyébként is befizet az ember, mire költi az állam vagy az önkormányzat. Szakértők szerint az ország GDP-jének mindössze 0,1 százalékába kerülne, hogy minden szerbiai diák ingyen tanulhasson, vagyis ne kelljen fizetnie a könyvekért.

Brankica Janković, esélyegyenlőségért felelős biztos, Szerbia: „Figyelembe kell venni az úgynevezett középréteget, amely viszonylag kihívásokkal telve - de igazából jobb őszintének lenni és a megfelelő szavakat, kifejezéseket használni -, nehezen él meg, és egy ilyen kiadás nagyon megterheli az otthoni költségvetést. Ki kell találni, hogyan lehetne erre eszközöket találni. Biztos vagyok abban, hogy az állam képes eszközöket találni a tankönyvekre, hiszem azt, hogy a Kormány és a Pénzügyminisztérium képes lenne arra, hogy az eszközök igazságos újraelosztásával ezt megoldja. Ez igaz, hogy a szociális igazságosságon nyugodna, de ezt az Alkotmány, Az oktatás és nevelés alaprendszeréről szóló törvény, a Tankönyvekről szóló törvény lehetővé teszi. Azért sorolom ezeket, mert megvan a jogi alap. És hiszem azt, hogy meglesz a jószándék is, hogy jövőre már ne kelljen ezzel a kérdéssel foglalkozni."

Egy pillanatra tekintsünk távolabbról a képre. A tankönyvek drágák, a tanfelszerelés drága, sok iskola rosszul felszerelt, a tanárok bérei alacsonyak, kevés a pedagógus, aki még dolgozik, az is túl van terhelve, és a társadalom is egyre kisebb megbecsülést tanúsít a tanárok iránt. Biztosan a gyerekeinken, a jövő generáción kell spórolni, és az oktatás helyett más területeket kell túlfinanszírozni?