Államalapító Szent István

Augusztus 20-a, Szent István napja egyházi és nemzeti ünnep. Első királyunk hozta létre a magyar államot és tette kötelezővé a kereszténységet. Magyarországon ez a nap állami ünnep, Vajdaságban pedig a Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében nemzeti ünnep. Az első évezred végén a magyar nép törzsi keretek közt élt. Ezeket már István apja, Géza fejedelem elkezdte egyesíteni, Európában ugyanis ekkorra erős államok alakultak ki. A magyar törzsek egyesítése István uralkodása alatt fejeződött be. István azt követőn lett uralkodó, hogy legyőzte nagybátyját, Koppányt. Megkoronázásának pontos időpontját nem tudjuk, 1000. december 25-e vagy az új évezred első napja lehetett. István a koronát II. Szilveszter pápától kérte, a koronával együtt apostoli hatalmat is kapott, így szabad kezet adtak neki a magyar egyház kiépítésére. Az ország ebből a szempontból is megmaradt függetlennek. Függetlenségét továbbá azt is biztosította, hogy az uralkodói korona a pápától, nem pedig a bizánci császártól érkezett, az egyértelműen hűségesküt jelentett volna. Míg Géza alatt csak a nemesek keresztelkedtek meg, István mindenki számára kötelezővé tette a kereszténység felvételét. A törvények szerint kötelező volt templomba járni, tíz falunként legalább egy templomot kellett építeni és tizedet kellett fizetni, azaz a termés tizede az egyházé lett.



István megszervezte az államot is, létrehozta a vármegyerendszert, 2 törvénykönyvet alkotott, amelyek ítélkezési szabályokat tartalmaztak. A Szent István király Intelmei néven ismert politikai és erkölcsi útmutatás fiához, Imre herceghez íródott. Az apai érzelmek, a higgadt uralkodói intések és a komoly vallásosság ötvözete. Miután Imre herceg 1031-ben meghalt, István utódjául unokaöccsét, Orseoló Pétert jelölte, mivel nyugat-európai neveltetése biztosította a keresztény politika továbbvitelét. István 1038. augusztus 15-én halt meg, Szűz Mária oltalmába felajánlva Magyarországot. Székesfehérváron temették el. Az egyház 1083. augusztus 20-án avatta szentté.