Az 1942-es razzia áldozataira emlékeztek Csúrogon (videó)

Hetvenöt évvel ezelőtt a sajkásvidéki Csúrogon vette kezdetét az 1942 januári „hideg napok”, azaz a délvidéki razzia. A mintegy tízezer lakosú faluban történt mészárlásnak közel 900 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt. Rájuk emlékeztek ma kivégzésük helyszínén, a csúrogi Topalov-raktárban. Gyászmisével kezdődött Csúrogon a 75 évvel ezelőtti magyar razzia ártatlan bácskai áldozataira való emlékezés. A magyar kormány támogatásával 2013-ban múzeummá alakították azt a vesztőhelyet, ahol több száz szerbet és zsidót végeztek ki. A megemlékezés itt, az egykori magraktárban folytatódott. Pásztor István, a vajdasági képviselőház elnöke szerbül szólt az egybegyűltekhez. Elmondta: napjaink legfontosabb feladata megőrizni a csúrogi áldozatok emlékét. „Ebből adódóan két feladatunk van. Erről a helyről ne csak az ártatlan áldozatokról való megemlékezés napjaiban viseljünk gondot, hanem a Topalov-raktárban egész évben szervezzünk nyitott és tisztességes beszélgetéseket, nézzünk szembe a múlttal és a beszélgetések által találjuk meg az egymáshoz vezető utat.” Pásztor István szerint azokra is emlékezni kell, akik életüket kockáztatva mentették szomszédaikat. Jasmina Jurišin, az 1942-es Razzia Emlékegyesület titkára elmondta: a múzeum bővítésével ezekről a hősökről és a magyar áldozatokról is meg fognak emlékezni. „Ebben a múzeumi teremben meg kell emlékeznünk az 1944-45-ös civil magyar áldozatokról is. Ritkán emlékezünk meg azokról a névtelen hősökről is, akik 1942-ben, valamint 44-45-ben saját életüket és családjuk életét kockáztatták a szomszédjaik megmentése érdekében. Ezt sem szabad elfelejteni, de nagyon ritkán esik róla szó.” A Zsablya község területén megkezdett tömegmészárlás a Sajkás-vidék többi településén és Újvidéken folytatódott. Igor Mirović tartományi kormányfő szerint 1942 januárjában csaknem négyezer szerb, zsidó, roma és más nemzetiségű civil esett a razzia áldozatául. „Ma Csúrogon mindannyian együtt vagyunk, függetlenül attól, hogy a második világháború szörnyű vérzivatarában melyik oldalon harcoltak az őseink. Azzal a világos tudattal állunk itt, hogy őszinte megbékélés és tartós béke az emberek és nemzetek között nem lehetséges akkor, ha csak a mások bűneit tartjuk számon és ítéljük el, de a sajátunkat elhallgatjuk.” Lazar Kaćanskinak több családtagját is kivégezték Csúrogon. Ő a magyar áldozatok emlékére rendezett megemlékezeken is rendszeresen részt vesz. „Nem lehet az egész magyar nemzetet okolni a razziáért. A razziát embertelen, gonosz emberek követték el, akik nem gondolkodtak. Úgy, ahogy ez 1944-ben is történt.”



Tomislav Nikolić szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, azóta ezt a történelmi megbékélés gesztusaként tartják számon. A mostani megemlékezésen jelen voltak a szabadkai magyar főkonzulátus képviselői is.