Az 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékeztek Bajmokon
Az 56-os emléktáblát pontosan 20 éve állították fel, ott kezdődött a megemlékezés, koszorúzással. A forradalom leverése után sokan Bajmokra menekültek, ezért különösen fontos a helyieknek a megemlékezés. Kudlik Zoltán, alelnök, Nagy Imre Társaság: „Madarason, ami Bajmok mellett van, a madarasi tanyák, illetve Bajmokon a helyi közösség épületében voltak elszállásolva. A mai koszorúzás is, ami itt Bajmokon volt ennek állít emléket. 20 évvel ezelőtt állította fel a Nyitott Tárlatok Civil Szervezet az emléktáblát és 20 éve folyamatosan minden évben megemlékezünk az 56-os eseményekről itt Bajmokon.”
A koszorúzás után a Dózsa György Magyar Művelődési Központban folytatódott a megemlékezés, ahol Halász Tibor levéltáros, egykori történelemtanár tartott rövid előadást az 56-os események kapcsán. A forradalmárok egyebek mellett azt követelték 1956- október 23-án, hogy a szovjet haderő vonuljon ki az országból, legyen többpárti választás, Magyarország legyen semleges ország - mesélte Halász Tibor. „A Petőfi szobornál gyülekeztek. El lett szavalva a nemzeti dal. Átmentek Bem József szobrához a budai oldalra és itt volt az igazi nagy tüntetés. Többször felolvasták a követeléseket, elmondják a nagy beszédeket és a tömeg, akinek nincs vezetője különben, a tömeg az akkori zászlóból kitépi a gyűlölt Rákosi címert és az lesz a jelképe az egész szabadságharcnak, az eseményeknek, a lyukas zászló.”
1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja - hangzott el az eseményen.