Az áramszünet megkeseríti az életet
Egy hidegebb tél esetén nincs elég földgáz- és széntartalék, amely le tudná fedni az igényeket, figyelmeztetnek a szakemberek. Oroszország csökkentette a szállítást a nyugati államok felé, ami drágulást eredményezett, a megújuló energiaforrások pedig nem tudják lefedni a szükségleteket. Szerbiában egyelőre stabil az ellátás, a Balkáni Áramlat pedig szavatolja az ország energiaellátását - mondja a szerb elnök.
Tájékoztató videókkal készíti fel a lakosságot az osztrák hadsereg és a német katasztrófavédelem a lehetséges áramszünetet követő nehézségekre. A beálló hideg és sötétség mellett számolni kell a mindennapos eszközök és infrastruktúra leállásával is, ezért egy kéthetes készlet előkészítését ajánlják. A víz, élelmiszer és gyógyszerek beszerzése mellett tanácsolják tűzhely, meleg ruha, gyertya, zseblámpa, rádió és egyebek biztosítását is.
Szerbiában sokan emlékeznek még a kilencvenes évek és a kétezres évek elejének áramszüneteire, amelyek jelentősen meg tudták keseríteni az emberek mindennapjait.
Varga Mária, Ludas: „Mi, ha elmegy az áram, akkor nagy bajban vagyunk. Nem tudunk semmihez sem fogni, mert minden az áramhoz van kötve. Ez nagy probléma lenne. A régi nagy áramkimaradásokat úgy oldottuk meg, hogy alkalmazkodtunk. Akkor csináltuk a dolgunkat, amikor volt áram.”
Tóth Erika, Királyhalom: „Szerintem minden lehetséges, mert hány évvel ezelőtt volt az, hogy voltak áramszünetek bizonyos órákban a nap folyamán. Nem tudom, minden lehetséges. Tüzelős kazánnal fűtök, de ahhoz is kell az áram, mert hogyha nincs áram, akkor a pumpa nem bír dolgozni, akkor bajban leszünk.”
Az elsősorban nyugat-európai államokat érintő téli áramkimaradásokra és gázellátási problémákra szeptember óta figyelmeztetnek a szakemberek. Nincs elegendő erőművi szén és földgáz, a megújuló, de nem folyamatos energiaforrások, mint a szél és a nap pedig még nem tudják lefedni az igényeket. A klímaválság kezelésének érdekében már állítottak le széntüzelésű és atomerőműveket, ami negatívan érintette a tartalékokat. A koronavírus világjárvány miatt az északi-tengeri olajfúró tornyok is leálltak a munkával.
Slobodan Vukosavić, elnök, Energiaügyi Akadémiai Bizottság: „Az energetika áldás, de átok is lehet. Nincs olyan energia, amely ne szennyezné a környezetet. Meg kéne érteni, hogy az energiaátállás bármely útját is választjuk, mi az energia egy részét pénzzel, a másik részét pedig a egészséggel fogjuk fizetni.”
Szerbia követi a nemzetközi és az európai energiapiac fejleményeit, és időben megoldotta a gondjait, nyilatkozta korábban Aleksandar Vučić szerb államfő. Mint elmondta, az ország energiai biztonságát a Balkáni Áramlat kiépítése szavatolja, és Udvarnokon minden nap töltik fel a tartalékokat.
Aleksandar Vučić, államfő, Szerbia: „Ami az áramot illeti, további 180 megawatt, tartalékban tárolt villamos energiát helyeztünk üzembe, azért, hogy csökkentsük a tőzsdei árfolyamot, és segítsünk a hazai vállalkozóknak. Ez a lakosokat nem érdekli. Számukra mi tartjuk a lehetséges legalacsonyabb árat Európában. Szerbiában a legalacsonyabb a villamos áram ára Európában a háztartásokban. Ezt szem előtt kell tartani. Ez azt jelenti, hogy emelnünk kell a megújuló energiaforrásokat, de ez azt is jelenti, hogy okosan döntöttünk, hogy nem zártuk be a szénbányákat és a bányáinkat.”
A 2020/2021-es télen Szerbiában is akadtak gondok az áramellátással, elsősorban a hegyvidékeken, de ez nem az energiaforrások hiánya, hanem a szélsőséges időjárás miatt következett be.