Brutális állatkínzások a környezetünkben

Több, egészen brutális állatkínzásról is hallhattunk hírt az elmúlt napokban. Egy magyarországi férfi unokája husky-ját szenvedtette, majd ölte meg, egy vajdasági kiskamasz pedig birkákat mészárolt le baltával. De sok-sok hasonló eset van, melyek jelentős része soha nem is kerül a nyilvánosság elé. Miért tesz ilyet valaki, és milyen büntetés róható ki az állatkínzókra?

Hatalmas felháborodást keltett a hír, miszerint egy idős szilvásváradi férfi brutálisan megkínozta unokája kutyáját. Miután az állat elszökött a család közös otthonából, de megtalálták és hazavitték, a nagyapa úgy döntött, hogy elpusztítja a hároméves kutyát. Előbb egy 20 centiméter hosszúságú szöget vert a kutya homlokába, amivel beszakította az állat koponyacsontját, majd a még élő, fájdalmasan nyüszítő szibériai husky-t egy talicskába tette és kitolta a közeli erdőbe, ahol nyakig beásta a földbe. Az elpusztult kutya fejét egy gombaszedő vette észre, így találtak rá a tetemre. A falubeliek ezután értesítették a rendőrséget és az állatorvost. A tavaly történt ügyben a napokban született bírósági döntés. A férfit állatkínzás bűntette miatt egy év börtönre ítélték, amit két évre felfüggesztettek. A vádirat szerint a férfi súlyos traumát, az ezt követő fájdalommal és félelemérzettel pedig különös szenvedést okozott az állatnak. A nagytata egyébként állítólag megbánta tettét. Hogy mi vitte rá a felfoghatatlan állatkínzásra, nem tudni.

Pedig a husky-k, ha jól bánnak velük, okos, szófogadó kutyákká nevelhetők. A szabadkai Bašić Palković Minea két kedvence, Azra és Rheia is ezt bizonyítja. Vezényszóra ülnek, fekszenek, indulnak és állnak meg.

„- Ők valójában munkakutyák. Szánhúzásra, teherhordásra, akár vadászatra is alkalmasak. Viszont ettől függetlenül nagyon jámbor és kedves állatok, nyugodt állatok, csak szükséges kielégíteni az energiaigényüket. Nagyon nagy mozgásigényük van, ezért ezt szükséges napi szinten levezetni, különben gyorsan elunják magukat. Akkor fel tudják forgatni az udvart és a lakást.
- Hogy jönnek ki a gyerekekkel? Nálatok is kisgyerekkel vannak együtt.
- Ez leginkább a neveléstől függ. Természetüknél fogva nagyon jól kijönnek a gyerekekkel, társasági lények, felnőttekkel, idegenekkel is. Viszont a nevelés nagyon sokat számít, hogy nyugodtak legyenek. Nem vadak, viszont a mozgásigényükből kifolyólag ugrálnak, szaladnak, ezért arra kell figyelni, hogy a gyereket ne borítsák föl.”

De térjünk vissza az állatkínzásra. A magyar és a szerb bulvársajtó is hemzseg az ilyen ügyektől. Csak néhány szalagcím:
- Karddal ölt meg egy kutyát egy férfi Cegléden
- Sörétes puskával, közvetlen közelről szájon lőttek egy kutyát Püspökladányban
- Kegyetlen állatkínzás Balmazújvárosnál: a vonatsínekre kötöttek egy kutyát, majd végignézték a magatehetetlen állat halálát
És még hosszan sorolhatnánk csak az elmúlt néhány hónap termését.

Persze Szerbiában sem jobb a helyzet. Ezen a Facebook-ra feltöltött 2022-es videón az látható, hogy egy kutyát az autóhoz kötve húznak végig az úton, miközben a tehetetlen állat testét végigsúrolja az aszfalt. Az eset Bujanovacon történt.

De többször is előfordult, hogy kölyköket dobtak a folyókba, sőt, egy niši étteremben készült felvétel miatt is nyomozhatott a rendőrség. Az azóta már törölt videón egy férfi volt látható, ahogy hatalmas jókedv kíséretében macskát dob a vízbe.

Elszoruló szívvel és hatalmas felháborodással olvassák ezeket a híreket az állatbarátok. Szakáll Laura, a Vajdasági RTV szerkesztője rendszeresen fogad be kóbor állatokat, ápolja és gondozza őket. Fido nevű kutyája is egy bántalmazott állatként került hozzá még 10 évvel ezelőtt.

„Egy vasárnap délelőtt láttam a szabadkai Anima Facebook-oldalán róla képeket, hogy a tejpiac körül kóborol napok óta. Nagyon sovány volt, nagyon rossz állapotban. Arra kérték az állatvédők az embereket, aki tudja, legalább ideiglenesen fogadja be, mert bántalmazták, látták, hogy bántalmazták, hogy megverték ott, a piac környékén. Hihetetlen, de néhány órával később ugattak a kutyák, kimentem a kapuhoz és ott volt.”

Fido, aki egyébként teljesen vak csak egy Lauráék öt kutyája közül, melyek között más, bántalmazók kezei közül kimenekített állat is van.

„- Állatkínzásnak minősül például a láncon tartás is az én felfogásomban. Annak ellenére, hogy ez Szerbiában elméletileg tiltott, nagyon sok kutya éli le úgy az életét, hogy egy rozsdás hordóhoz van kötve láncon. Állatkínzásnak minősül az ivartalanítás hiánya, hiszen látni fogjuk egy pár héten belül, hogy a közösségi oldalak tele lesznek ingyen elvihető cuki kiskutyákkal, kismacskákkal. Ilyenkor a felelőtlen gazdi csak azzal foglalkozik, hogy minél előbb túladjon a felesleges szaporulaton, és nem biztos, hogy utánajár annak, hogy jó vagy rossz kezekbe kerül. Állatkínzás az is, ha nem kap megfelelő táplálékot, nem kap megfelelő ellátást, nincs biztosítva az állatorvosi ellátás. Illetve a kutya vagy a macska megütése, megverése, megfélemlítése. Ez is az én olvasatomban állatkínzás.
- Hogyan érintenek téged azok a hírek, melyek konkrét, brutális állatkínzásról szólnak?
- Lesokkolnak. És nagyon felháborít, hogy az ide vonatkozó törvények nincsenek se betartva se betartatva. Úgy gondolom, ha az állatkínzásnak egy komolyabb börtönbüntetés volna a következménye, akkor az visszatartó erő lehetne.”

A zentai Lajka Állat- és Természetbarátok Egyesületének tagjai is gyakran találkoznak bántalmazott állatokkal - mondta Pető Beáta, alelnök

„- Többnyire sajnos vannak olyan állatkáink, melyeken bántalmazás nyoma látható. A bántalmazás relatív, attól függ, hogy mit veszünk annak. Maga az, hogy valaki kidobja az utcára, vagy kint hagyja a kutyáját, kiteszi valahol, az is bántalmazásnak minősül. Sajnos vannak olyan kutyáink és macskáink is, melyeken sérülés nyoma látható. A többségüket elüti valami, mert forgalmas helyen rakják ki őket. Ez a leggyakoribb. De vannak olyanok, amiken bántalmazás nyomai, verésnyomok láthatók, kutyaviadalok nyomai, harapások, tépésnyomok voltak a kutyán. A másik gyakori eset, hogy a nyakörv, póráz, madzag, lánc belenő sajnos a kutya nyakába. Megkötik még kis korában, ott hagyják a kert végében, és ahogy a kutya növekedik, nem állítanak a nyakörvön, és ez nagyon csúnya sérüléseket tud okozni.”

Nem csak kutyák és macskák, hanem baromfik vagy akár jószágok is a kíméletlen állatkínzók áldozatává válhatnak. Egy dél-szerbiai faluban puskával lőttek le egy kancát, néhány napja pedig a Versec melletti Márktelke, szerbül Markovac faluban ölt meg baltával 12 birkát egy mindössze 13 éves fiú.

Az erről készült felvételt az állatok gazdája osztotta meg a közösségi oldalakon, aki egyébként befogadta az elkövető fiú családját, hogy régi házában lakjanak. A rendőrségi helyszínelést követően a fiút a Szociális Munkaközpont felügyelete mellett azonnal a verseci pszichiátriai betegségek speciális kórházába szállították, majd onnan a Vajdasági Klinikai Központba vitték megfigyelésre.

Nem ritka, hogy az állatkínzó tizenéves. Tavaly például arról hallhattunk, hogy egy 14 éves fiú macskákat akasztott fel. Milica Bošković egyetemi tanár szerint a gyerekek megfelelő nevelésének hiánya is szerepet játszik ebben.

„- Miért csinálják ezt? Egyre kevesebb a jól szocializálódott személy. Az állatokkal való rossz bánásmód személyiségzavarról, viselkedészavarról árulkodik, amely a megfelelő nevelés, esetenként az oktatási rendszer hiányát tükrözi, és arra utal, hogy a gyerekek és fiatalok nincsenek szocializálva arra, hogy elfogadják önmagukat, lehetőségeiket, nem tudnak reális képet alkotni önmagukról és a környezetükről. Ekkor kiegyensúlyozatlanná válnak, irreális vágyaik ébrednek, irreális képet alkotnak önmagukról, és amikor nem tudják elérni azt, amit elképzelnek, ami nem reális, akkor frusztráció és zavarodottság lép fel azzal kapcsolatban, hogyan győzzék le ezeket az akadályokat.”

Mielőtt azonban azt mondanánk, bezzeg ezek a mai fiatalok ilyenek meg olyanok, gondoljunk bele abba is, milyen mintát látnak. Hiszen hány helyen él még ma is a gyakorlat, hogy a nem kívánt kutya- vagy macskakölyköket vízbe fojtják, lapáttal ütik agyon vagy elássák. Igaz, hogy ennek indíttatása nem gonoszság, hanem praktikusság, de akkor is állatkínzás. De menjünk tovább: állatkínzás-e, ha a baromfikat egész életükön át egy zsebkendőnyi helyen tartják, hogy a jószágok gyakorlatilag megmozdulni sem tudnak az ólban, vagy hogy a hagyományokat éltetve, ünnepi rítus közepette, gyerekek szeme láttára öljük le a disznót? A jogi határok jobbára tisztázottak, a morális határokat nekünk kell meghúznunk.

Felhívjuk a figyelmet, hogy riportunk mind tartalmában, mind képi világában felzaklathatja egyes nézőinket: