Ezen a napon kezdődött a NATO-bombázás Jugoszlávia ellen

A 78 napig tartó hadművelet áldozatainak száma mintegy 2500 fő. Szerbia és Montenegró területén szinte nincs olyan település amelyet ne ért volna légicsapás.

Az első légicsapásokat 1999. március 24-én 19:45-kor mérték szerbiai és montenegrói stratégiai célpontokra. A bombázás során országszerte 2300 légi csapást hajtottak végre és csaknem 420.000 rakétát lőttek ki. Az anyagi kár egyes vélemények szerint 100 milliárd dollárt is eléri: 25000 lakóépületet, 470 kilométer közutat, 595 kilométer vasutat bombáztak le. Támadás ért 14 repülőteret, 19 kórházat, 20 egészségházat, 18 óvodát és 69 iskolát.1999. április 23-án a Szerbiai RTV székházának bombázásakor, a médiaház 16 dolgozója életét vesztette. Alesandar Vučić, szerb államfő a szerb néphez intézett üzenetében azt írja, hogy Szerbia soha nem felejti el az ellene elkövetett bűnt: „Mindezek után, sok nehéz év után sikerült gazdaságilag talpra állnunk, megújítanunk és felemelnünk a népünk szabadságszerető szellemét, mint ahogy a főnixmadár felszáll a hamuból. Visszavittük Koszovó kérdését a nemzetközi köztudatba. Harcolni fogunk a népünkért, az embereinkért, de Szerbiáért is Koszovón.”

Fotó:Tanjug/Dragan Kujundžić

Az egykori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bombázását azzal az ürüggyel hajtották végre, hogy a JSZK miatt hiúsultak meg a Koszovó státuszáról szóló tárgyalások. A támadást nem hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa. Javier Solana NATO-főtitkár utasította a szövetséges erők akkori főparancsnokát, az amerikai tábornokot, Wesley Clarkot, hogy kezdje meg a légicsapásokat. Aleksandar Vulin, szerb védelmi miniszter szerint ez egy megbocsáthatatlan bűn volt: „Senkinek sincs joga ahhoz, hogy gyerekeket öljön meg, vagy katonákat és rendőröket egy szabad és szuverén országban. Nem fogunk felejteni, nem fogunk leállni a kérdésekkel, hogy miért támadták meg a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, miért a Biztonsági Tanács döntése nélkül, a nemzetközi jog megerősítése nélkül. 21 évvel ezelőtt megpróbálták megölni Szerbiát, de a nemzetközi jogot ölték meg.”

Fotó: Tanjug/Védelmi Minisztérium

Hosszas diplomáciai nyomásgyakorlás és egyeztetés után 1999. június 9-én megkötötték a kumanovói szerződést, aminek értelmében a jugoszláv csapatok kivonultak Koszovó területéről. A légicsapások megszüntetésére június 10-én adták ki a parancsot a NATO vezetői.