Fokozott az ellenőrzés a határokon a majomhimlő miatt

A minisztérium emellett megalakította a szóban forgó betegség nyomon követésével megbízott munkacsoportot, és együttműködik a Batut Közegészségügyi Intézettel.

Az első majomhimlős megbetegedéseket néhány nappal ezelőtt Nagy-Britanniából jelentették. Dr. Zoran Radovanović járványügyi szakértő értesülései szerint a Nagy-Britanniában megbetegedő személyek korábban Nigériában jártak, közeli kapcsolatba kerültek fertőzött állatokkal, majd nagyjából tíz nap lappangási idő után alakult ki náluk a betegség, miután visszatértek Európába. A szakember azt is elmondta, nem új betegségről van szó, a múlt század hetvenes éveiben észlelték először.

A bárányhimlőhöz hasonlóan a majomhimlő esetében is duzzadt bőrkiütések alakulnak ki a testen, először az arcon. A kiütések száma lehet csupán néhány, de meghaladhatja az ezret is. A betegség első tünete a láz, a levertség és a végtagfájdalom, a bőrkiütések két-három nappal később alakulnak ki. A bárányhimlővel ellentétben a majomhimlő nehezen terjed emberről emberre, sőt, az is ritkán jellemző, hogy majom betegít meg embert.

A majomhimlő ellen egyelőre nincs védőoltás.