A gulágokról és a megtorlásokról tartottak konferenciát
2017.02.03
12:30
A Gulág Emlékbizottság támogatásával Budapest, Kolozsvár, Bécs és más városok után tegnap este Magyarkanizsán került sor A szovjet gulágtól a Goli otokig elnevezésű nemzetközi konferenciára. A Délvidék Kutató Központ és a szegedi Gál Ferenc Főiskola közös rendezvényén ismert magyarországi és szerbiai szakemberek, a téma kutatói tartottak előadásokat.
A diktatórikus eljárások összefüggéseiről, a sztálini megtorlásokról Kun Miklós egyetemi tanár tartott előadást. Szerinte máig nem tudni pontosan, hány magyar hadifogoly vagy politikai ellenfél vesztette életét a szovjet gulágokban. „Az az igazság, hogy nem csak Magyarország területéről hurcoltak el magyarokat. Én általában a trianoni Magyarországban nem gondolkodom, hanem a régi Magyarország, a magyarság, a délvidéki, erdélyi, felvidéki, kárpátaljai magyarság körében is a gulág, a sztálini módszer szedte a maga áldozatait.”
Molnár Tibor zentai levéltáros egy helybeli szűcsmester kálváriáján keresztül közelítette meg Goli otok témáját. Rózsa Miklós ugyan hajszál híján elkerülte a Kopár szigetet, de négy évig tartó szovjet hadifogsága miatt egy életen át meghurcolták és megfigyelés alatt tartották. „Hazakerült, ugye, közben sor került, a történelem kereke forgott, a Tito és Sztálin közötti összetűzésre, és miután hazatért, azzal gyanúsították meg a jugoszláv hatóságok, hogy ő a Tájékoztató Iroda kémje és diverzánsa.”
A puszta lét érdekében a Goli otok megkínzott foglyai közül nem egy maga is kínzóvá vált. Zorica Marinković belgrádi kutató-filmrendező a foglyok emberiességét, illetve mélyre süllyedését boncolgatta előadásában. „Sokan valóban kínzóvá váltak, mások viszont, puszta emberségből, meg akarták védeni barátaikat.”
A konferencia végén bemutatták Zorica Marinković Goli otokról készített dokumentumfilmjét, amelyben eddig alig ismert részleteket is láthattak a megjelentek.