„Ha a magyarság összefog, minden lehetséges”
A forradalom leverése után magyarországi menekültek kerültek a falu közelében létesített écskai befogadó táborba. Itt tartózkodásuk alatt egy életre szóló barátságok szövődtek köztük és a muzslyai magyarok között.
A muzslyaiak megosztották a táborlakókkal, amijük volt, közben barátságok, komaságok, szerelmek szövődtek. A menekültek többsége egy év elteltével Nyugatra vagy tengeren túlra került, de ezek a kapcsolatok még sokáig fennmaradtak.
Palatinus Aranka, néprajzkutató, Muzslya: „Öröm számunkra, hogy itt megemlékezhetünk ennél a táblánál, amelyet 2014-ben emeltek. Minden évben emlékezünk azokra a muzslyaiakra, akik szeretettel befogadták a családokat, de ugyanakkor a menekültekre is, mert több mint 150 név van, amelyet fölkutattam, azokra is emlékezünk. És a barátságra, a szeretetre.”
Vajdaságban a muzslyai Petőfi Sándor MME - két évtizeddel ezelőtt - az elsők között kezdte szervezni az '56-os megemlékezéseket.
Dobó József, elnök, Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, Muzslya: „Ez egy olyan mozzanat a magyar nép történelmében, amely megérdemli, hogy nemcsak mi muzslyaiak, hanem az összmagyarság megemlékezzen róla, hisz a huszadik században talán a legfontosabb pillanat, amikor a magyarok újból a szabadságukért emelték fel hangjukat, áldozták fel életüket. És ez természetesen kiérdemli mindenkinek a figyelmét.”
Az egyesület székházában bemutatott műsorban felléptek a Szervó Mihály Általános Iskola diákjai, a művelődési egyesület tagjai és a helybeli cserkészek. Kovács Elvira, a VMSZ alelnöke mondott ünnepi beszédet.
Kovács Elvira, alelnök, Vajdasági Magyar Szövetség: „’56 üzenete napjainkban is az, hogyha a magyarság összefog és függetlenül a származásunktól vagy a jelenlegi helyzetünktől mindannyian ugyanazt akarjuk: a szabadságot, az ellenfél ellenére és összefogva, együtt teszünk, akkor minden lehetséges. És pontosan ezért október 23-a táján az egész világban kalapot emel mindenki a magyarság előtt, és ünnepli azt a néhány napot, ami hatvanhét évvel ezelőtt történt.”
Az emléktáblánál az anyaország nevében Balogh György, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja helyezte el a kegyelet virágát. Koszorúzott a MNT, a VMSZ és a civil szervezetek képviseletei.