Hamvazószerda van

A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Ez a farsangi időszak utáni első nap.

Kovács Erzsébet, Kelebia: „A böjtöt betartom. Különben is egész évben pénteken betartjuk, de a mai napon különösen. Hamvazószerdán böjti ebéd lesz, a péntekeket megtartjuk, és készülünk a húsvétra. Vége a farsangnak, vége az örömnek. Lélekben és gondolatban készülünk a legnagyobb ünnepre, a húsvétra.”

A vidám mulatságokkal, bálozásokkal tarkított farsangi időszakot követően a böjttel jóval csendesebb hetek következnek, amikor egy kicsit visszavonulnak az emberek, és a befelé fordulás kerül a gondolatok középpontjába. A hamvazószerdai szentmisén hamuval rajzolnak keresztet a hívek homlokára.

Paskó Csaba, plébános, Kelebia: „A hamu, amely arra emlékeztet bennünket, hogy porból lettél és visszatérsz a porba, illetve azt, hogy az emberi élet az nem örök és a testi léttől egyszer majd a lélek megszabadul. De a hitünk az, amely majd erősít bennünket, hogy a lélek viszont él. A lélek az örök életű, Istentől kaptuk az élet ajándékát. És ezzel majd elszámolni tartozunk majd Istennek. Az embernek mindig egy óriási nagy lehetőség az élet. Egy óriási nagy ajándék, és minden velejáró szépsége.”

A nagyböjti időszakban az ember félre teszi azokat az elemeket, amelyek a földi élethez kötik, a természetfelettire, az Istenire koncentrál. A böjt pedig nem minden esetben a húsról való lemondást jelenti, hanem azt, hogy megpróbálunk úrrá lenni azokon az elemeken, amelyek irányítanak bennünket - tette hozzá Paskó Csaba.

A hamvazószerda kapcsán a Közügyekben Tojzán László atya volt a vendégünk.