Húsvét van, a kereszténység legnagyobb ünnepe
Az Újszövetség szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül húsvét a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet a húsvéti nyúl és a húsvéti tojás szimbolizál.
A húsvétvasárnap a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. A húsvétvasárnapi ünnepi szentmise a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és a dicsőség mindörökké.
Nagyszombaton az esti vigília szertartással vette kezdetét a húsvét. A vigília szentmise lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia.
Húsvétkor a hívők Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünneplik. Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be a templomokban, és hirdetik, hogy Krisztus feltámadt! Valóban feltámadt!, Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett.
