Ingázóként dolgozni Magyarországon - Javulnak a feltételek
A magyar bérek valamivel versenyképesebbek az ittenieknél, az ingázók élete mégsem fenékig tejfel. A napi utazás és a határon való várakozás embert próbáló feladat. A kishatár egész naposra bővülő nyitvatartása azonban mégis hozhat némi könnyítést.
A horgosi Ürmös Anikó 2019 októberében kezdett el Magyarországon dolgozni. Átköltözni azonban nem szeretett volna, mert a családi kötelékek Vajdaságban tartják, és a lánya is itt jár iskolába. Párja szintén ingázik. A kishatáron járnak át, de nem sorakoznak, hanem egy meglepőnek tűnő, de igen elterjedt módszert használnak. Két autót tartanak fenn a határ két oldalán.
A zökkenőmentes ingázás egyik alapfeltétele a gyors határátlépés. Nem mindegy ugyanis, hogy az ember perceket vagy órákat áll az átkelésre várva. Az elmúlt időszakban az is komoly gondot jelentett, hogy a Horgos-Röszke kishatár csak reggel 7 és este 7 között tartott nyitva, így aki korábban ment dolgozni vagy tovább tartott a munkaideje, kénytelen volt a forgalmas nagyhatárra beállni, esetleg egészen Kelebiáig kerülni, ami egy horgosi vagy magyarkanizsai munkavállaló esetében gyakorlatilag vállalhatatlan. Az ő életüket könnyítette meg hatalmas mértékben, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség javaslatára a kishatár újra 24 órás nyitvatartással üzemel. A hónapról hónapra történő hosszabbítgatás után most úgy tűnik, valóban megnyugodhatnak az ingázók. Legalábbis igen biztató szavak hangoztak el Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint dr. Pásztor Bálint VMSZ-elnök múlt heti budapesti sajtótájékoztatóján.
Az ingázók nagyon örülnek az egész napos határ-nyitvatartásnak. Van, aki napi szinten is órákat tud így megspórolni, autóban ülés helyett a családjával tölteni. Emellett biztonsági szempontból is sokat jelent, hogy a nagyhatár helyett a kicsin közlekedhetnek.
A vajdasági munkavállalók szinte minden ágazatban jelen vannak Szegeden és környékén. Sokan dolgoznak az építkezéseken, az élelmiszeripari vállalatokban, de akár adminisztrációs munkakörben, a mezőgazdaságban és az egészségügyben is nagy számban találni vajdaságiakat. Bár hivatalos adatok nincsenek, a számuk minden bizonnyal több százra rúg. Ráadásul nem csak Magyarkanizsáról és Horgosról, hanem akár Topolyáról vagy Kishegyesről is útnak indulnak, és vállalják a napi minimum 3-4 órányi autózást is.
De mennyit is lehet keresni Magyarországon? A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200 volt. Ha figyelemebe vesszük a különböző adókedvezményeket, a nettó átlagbér 393 700 forint. Ez bruttó 1447, nettó 997 eurót jelent. Ugyanebben az esztendőben a bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 14,2 százalékkal volt magasabb, mint 2022-ben, miközben a reálkereset 2,9 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Hasonlítsuk össze ezt a szerbiai bérekkel. Nálunk a tavalyi átlagbér bruttóban 118 599 dinár, vagyis 1012 euró volt, ami nettóban 86 007 dinár, azaz 734 euró. A különbség tehát havonta nagyjából 260 euró, ami mindenképp elgondolkodtató. Persze az sem mindegy, ki hol dolgozik. A szegedi fizetések természetesen magasabbak, mint a kisebb településeken, ráadásul további emelkedés várható a kínai BYD elektromosautó-gyár bejelentett óriásberuházása nyomán.
Felmerül a kérdés: ha valaki Magyarországon dolgozik, miért nem költözik oda, hiszen akkor sokkal gyorsabban és egyszerűbben eljuthatna a munkahelyére. Persze sokakat a családi, baráti kapcsolatok tartanak szülőföldjükön, de a legfontosabb szempont mégis talán maga a lakhatás. Míg Szerbiában 30 és 50 ezer euró között már találni megfelelő ingatlant, pláne a kisebb falvakban, addig Csongrád-Csanád vármegyében az ingatlanok átlagára, az ingatlannet.hu szerint 52 millió forint, vagyis 131 és félezer euró. Matekozzunk egy kicsit: ha egy 50 ezer eurós vajdasági ház helyett egy 130 ezer eurós magyarországi ingatlant szeretnénk, 80 ezerrel többet kell megtakarítanunk. Ha ott havonta 260 euróval többet keresünk, akkor évente 3120 euróval többet tehetünk félre, ami azt jelenti, hogy nagyjából 25 év munkával teremthető meg a különbség. De persze ez csak puszta statisztika.
A pénz mellett természetesen fontos, hogy a munkahely megbízható legyen, kiszámítható, hogy a fizetés pontosan érkezzen, és hogy a munkaadó korrekt és igazságos módon bánjon a dolgozókkal, hogy emberszámba vegye őket. Az anyagiakon felül ez is motiválja azokat, akik a fárasztó ingázás mellett döntenek. Az pedig, hogy egyre többen vannak egyúttal azt is bizonyítja, hogy a vajdasági emberek szorgalmasak, ügyesek és megbízhatóak, tudnak és akarnak is dolgozni.
