Ismét megszólaltak a harangok
Jézus feltámadása örömhír és küldetés - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét vigíliáján, szombat este a budapesti Szent István-bazilikában. A bíboros a zsúfolásig megtelt székesegyházban arról beszélt: a halált legyőző Üdvözítő senkit nem zár ki irgalmasságából, „mindannyian részesülhetünk a feltámadásban és az örök boldogságban, ha befogadjuk őt”. Mert Isten végtelen szeretete magához emel ebből a világmindenségből az ő felfoghatatlanul gazdag életébe. Az örök élet, a feltámadás ígérete fontosabb minden más emberi felfedezésnél. Aki rátalál, annak életében nincs helye a szomorúságnak, az nem hiheti, hogy értelmetlen az élete - hangsúlyozta Erdő Péter.
Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a budapesti, Hold utcai református templomban tart ünnepi istentisztelet húsvétvasárnap délelőtt tíz órától.
Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvétvasárnap délelőtt tizenegykor a budavári evangélikus templomban hirdet igét.
A húsvéti ünnepkörrel Krisztus kereszthalálára és feltámadására emlékeznek a keresztények. A keresztény hagyomány szerint Jézust nagypénteken feszítették keresztre és vasárnap hajnalra támadt fel. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.
Nagyszombaton a legtöbb helyen sötétedés után, de mindenképpen az esti órákban veszi kezdetét a vigília szentmise, melynek lényegi részei a IV. század óta változatlanok. A szertartás négy része a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia - olvasható a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleményében.
A tűzszentelés szertartása után a pap meggyújtja a húsvéti gyertyát, melynek fénye "Krisztust, a világ világosságát" jelzi.
Az igeliturgiában az olvasmányok végigvezetik a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, majd felhangzik a Glória, és ismét megszólalnak a - nagycsütörtök óta hallgató - harangok, az orgona és a csengők.
Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. Ha vannak felnőtt keresztelendők, ekkor kapják meg a beavató szentségeket - a keresztelés mellett a bérmálást és az elsőáldozást -, ahogy az már az ősegyházban is gyakorlat volt. Ha nincsenek, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait, vagyis hitet tesz Isten mellett és ellene mond a sátán kísértésének.
A vigília csúcspontja az Eucharisztikus áldozat ünnepélyes bemutatása.
A mise végén a legtöbb helyen körmenetet tartanak.
A világegyház legnagyobb ünnepén, húsvétkor a hívők közössége Krisztus győzedelmes feltámadását, a halál legyőzését, a megváltást ünnepli.
Húsvétvasárnap ünnepi szentmiséket mutatnak be minden templomban, és hirdetik, hogy Krisztus "feltámadt, valóban feltámadt", Isten irgalmas szeretete győzött a bűn és a halál felett.
