Jó irányba halad-e az Európai Unió?
Szombaton vajdasági magyar, köztársasági és tartományi tisztségviselők is előadást tartottak, vasárnap pedig a Prosperitati Alapítvány eddig elért eredményeit mutatják be a vendégeknek.
A tanácskozás célja az EU-ban uralkodó jelenlegi állapotok felmérése és értékelése - mondta Szarapka Ede, a Mozgalom Kispiacért civil szervezet alapítója, Kispiac Helyi Közösség elnöke. A Polgárok demokratikus részvétele az Európai Uniós csatlakozás folyamatában elnevezésű program lebonyolítására a házigazdák 24 ezer eurót nyertek EU-s pályázati forrásokból.
A magyar, horvát, szlovén, román és szlovák partnertelepülések képviselői érveket hoztak fel, milyen hasznuk származott eddig az EU-hoz történt csatlakozásból, de arról is, mik az Unió problémái, itt az első helyen a migránsválságot említették.
A szabadkai Magyar Főkonzulátus konzulja reméli, hogy Szerbia mielőbb az EU tagja lesz, de egy-egy csatlakozási fejezet megnyitásához és az egész folyamat lezárásához mind a 28 jelenlegi tagország tanácsának egyhangú jóváhagyása szükséges. Rusz Radován, konzul, szabadkai Magyar Főkonzulátus: „Ilyenkor nem csak egy kormány, nem csak egy főváros, nem csak egy állami közigazgatás, csatlakozik az Európai Unióhoz, hanem az adott ország társadalma is, annak kisebb-nagyobb közösségei, térségei, ezért tartjuk fontosnak, hogy itt a Vajdaságban is sor kerüljön ilyen eseményekre, ahol ismertetik az uniós tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket, egyben lehetőségeket.”
A csatlakozással együtt szemléletváltásra van szükség a mezőgazdasági termelésben, a kis gazdaságok esetében. Ótott Róbert, tartományi mezőgazdasági titkárhelyettes (VMSZ): „Próbálják meg elhagyni a kukorica, búza, ilyen jellegű kultúráknak a termesztését, ebből nem tudnak majdan egyszer az Európai Uniós piacon versenyképesek lenni, hanem próbáljanak meg inkább a zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés, fűszernövények termesztése felé fordulni, próbálni a feldolgozás felé, mert úgy gondolom, hogy akkor tudnak majd versenyképesek lenni és a családjuknak megélhetést biztosítani.”
Juhász Attila, mezőgazdasági államtitkár, Szerbia (VMSZ): „Az Európai Uniónak van egy közös agrárpolitikája, mely be van tartva minden tagországon belül: direkt kifizetések, az élelmiszerbiztonsági rendszer, a standardizációk, a környezetgazdálkodás. Ezek azok a paraméterek, melyeken belül fontos változások fognak bekövetkezni, mindannak érdekében, hogy a gazdák jobban és eredményesebben tudjanak termelni.”
Fontos, hogy az emberek megismerjék azokat az előnyöket, amik az EU-s tagságból származhatnak. Deli Andor, képviselő, EP (Fidesz-KDNP): „Szerbia számára egyrészt vannak a politikai vonzatai a történetnek, egy közösséghez, értékrendhez való tartozás miatt fontos az uniós tagság elnyerése. Másrészt pedig a gazdasági vetület is természetesen ott van, mert egy egységes piacon való részvételt tesz lehetővé. Ezen túlmenően pedig még ott vannak azok a támogatási mechanizmusok, amiket a középkelet-európai tagországok is használnak, és melyek által fejlesztéseket tudnak beindítani.”
Az autonómia szempontjából is fontos Szerbia EU-csatlakozása. Nyilas Mihály, a tartományi kormány alelnöke (VMSZ): „Számos jó modell van Európában, és ezeknek a régióknak a vezetőivel együtt dolgozva én azt hiszem, erősíteni tudjuk a mi autonómiánkat is itt a Vajdaságban.”
Az EU alulról jövő információkból próbálja felmérni, jó irányban halad-e az unió, ez volt a kispiaci tanácskozás egyik célja is.