„Jól érezzük magunkat Horgoson”
Továbbra is migránsok táboroznak a Horgos melletti erdős területeken. Napközben a vasúti síneken jönnek be a faluba, bevásárolni.
A kritikus pontokon térfigyelő kamerákat szereltek fel az illetékesek. A helyiek szerint azonban ez nem megoldás, elviselhetetlennek tartják az évek óta tartó áldatlan állapotokat.
„Rettentően félünk tőlük, mert elfogy a pénzük, és jön a tél. Bemennek a házakhoz, olyan utcákban is bolyongnak, ahol eddig nem jártak. Figyelik, hogy melyik házba lehet majd beköltözni. Nagyon sok kárt csináltak a gyümölcsösökben, a földeken és mindenhol. Ide hiába jönnek és viszik el őket, két nap múlva már megint itt vannak. Miért nem tudják a taxisokat megfékezni, hogy ne hordják ide?”
A migránsok többségének van elegendő pénze, mint mondják, semmiben sem szenvednek hiányt. Kitartók, folyamatosan próbálkoznak a határon való illegális átlépéssel. „Jól érezzük magunkat, van taxi, a boltban is mindent megvehetünk, amit akarunk. Van kenyér is, minden. Itt alszunk a határ közelében, és arra várunk, hogy átjussunk Magyarországra. Szerbia csak egy lépcső, nem akarunk itt maradni. Átmegyünk a határon, Magyarországra. A célállomás pedig Olaszország.”
Becslések szerint csak Horgoson és környékén mintegy félezer migráns tanyázhat. Számuk azonban az esti órákra jócskán megnövekszik, hiszen a taxisok ekkor hozzák őket ide a szabadkai, illetve a zombori befogadóközpontokból.