Ki volt valójában Alojzije Stepinac bíboros? (videó)
2016.07.27
16:46
Az elmúlt egy hétben egyre többet hallani Alojzije Stepinac bíboros személyéről és a vele kapcsolatos második világháború után hozott bírósági ítélet eltörléséről. Sokan azonban nem tudják, ki is volt Stepinac és miért kavar ekkora port ez az ügy.
Alojzije Viktor Stepinac 1898-ban a horvátországi Brezarić faluban született gazdag földműves család sarjaként. Harcolt az első világháborúban. A háború után Rómában végzett tanulmányokat, ledoktorált filozófiából és teológiából. 1924-ben, 26 éves korában döntött a papi hivatás mellett. 1930-ban szentelték pappá, 1934-ben zágrábi segédpüspök lett, majd 1937-ben igen fiatalon zágrábi érsekké választották. Átvette a horvát katolikus egyház irányítását. Stepinac nagy csalódásként élte meg a kiegyensúlyozatlan jugoszláviai politikát.
A második világháborúban, miután az usztasák átvették az uralmat Horvátországban, Stepinac megáldotta Ante Pavelić diktátort. „Miközben ünnepélyesen fogadjuk Önt, mint a vezért, addig csillagok Istenének áldását kérjük Önre, mint a népünk vezetőjére” – mondta Stepinac Pavelićnek 1941. április 28-án. A világháború idején egyes becslések szerint az ország korábbi népességének 11%-a, mintegy 1,7 millió fő halt meg, akik közül hozzávetőlegesen minimum 600 000 szerbet, 30 000 zsidót és 29 000 romát az usztasák pusztítottak el. Az NDH, azaz a Független Horvát Állam területén közel negyven halál- és munkatábort alapítottak. Egyes történészek szerint erről Stepinac is tudott, de szemet hunyt felette. A háború ideje alatt Stepinac pásztori levelet adott ki a horvát papsághoz. Ebben arra utasította őket, hogy azokat a zsidó és szláv-ortodox embereket, akik életveszélyben vannak és át akarnak térni a katolikus hitre, fogadják be és kereszteljék át katolikusokká, hogy ezáltal megmentsétek életüket. Ezen utasítás alapján körülbelül 250 000 embert kereszteltek át az NDH-ban. 1945-ben a kommunista Jugoszlávia megalakításakor Stepinacot háborús bűnössé nyilvánították. Tizenhat év szabadságvesztésre ítélték. Eleinte börtönben volt, majd házi őrizetbe helyezték. 1953-ban megkapta a bíborosi kinevezést. 1960-ban halt meg otthonában. 1998-ban, mint a jugoszláv zsidók megmentőjét boldoggá avatták Stepinac bíborost. Napjainkban Nyugat-Európa katolikus részein szentként emlegetik és tisztelik.
A második világháborúban, miután az usztasák átvették az uralmat Horvátországban, Stepinac megáldotta Ante Pavelić diktátort. „Miközben ünnepélyesen fogadjuk Önt, mint a vezért, addig csillagok Istenének áldását kérjük Önre, mint a népünk vezetőjére” – mondta Stepinac Pavelićnek 1941. április 28-án. A világháború idején egyes becslések szerint az ország korábbi népességének 11%-a, mintegy 1,7 millió fő halt meg, akik közül hozzávetőlegesen minimum 600 000 szerbet, 30 000 zsidót és 29 000 romát az usztasák pusztítottak el. Az NDH, azaz a Független Horvát Állam területén közel negyven halál- és munkatábort alapítottak. Egyes történészek szerint erről Stepinac is tudott, de szemet hunyt felette. A háború ideje alatt Stepinac pásztori levelet adott ki a horvát papsághoz. Ebben arra utasította őket, hogy azokat a zsidó és szláv-ortodox embereket, akik életveszélyben vannak és át akarnak térni a katolikus hitre, fogadják be és kereszteljék át katolikusokká, hogy ezáltal megmentsétek életüket. Ezen utasítás alapján körülbelül 250 000 embert kereszteltek át az NDH-ban. 1945-ben a kommunista Jugoszlávia megalakításakor Stepinacot háborús bűnössé nyilvánították. Tizenhat év szabadságvesztésre ítélték. Eleinte börtönben volt, majd házi őrizetbe helyezték. 1953-ban megkapta a bíborosi kinevezést. 1960-ban halt meg otthonában. 1998-ban, mint a jugoszláv zsidók megmentőjét boldoggá avatták Stepinac bíborost. Napjainkban Nyugat-Európa katolikus részein szentként emlegetik és tisztelik.
