A kisebbségi médiáról tanácskoznak Karlócán
Az uniós kisebbségi média helyzetéről, szerepéről, valamint a digitalizáció hatásáról tartanak beszámolókat hazai és külföldi szakemberek a kommunikációs platform hatodik konferenciáján, egyben az első európai uniós szaktanácskozáson a vajdasági Karlócán. A gyakorlatorientált műhelymunkákon és a panellbeszélgetéseken azonban szót ejtenek arról is, hogy a vajdasági, illetve a szerbiai kisebbségi média miként zárkózhat fel minél jobban a többségi média sorába.
Elméleti és gyakorlati műhelymunkával kezdődött a kétnapos szaktanácskozás. Egyetemi hallgatók és gyakorló újságírók az újságírásban bekövetkezett új korszakról, illetve a digitalizációról hallgattak előadásokat. Török Erna, újságíró, Magyar Szó: „Mindenféleképpen lépést kell tartani az újfajta formákkal, számomra nagyon izgalmas az, hogy manapság egy újságírónak fontos a hagyományos, megszokott forma mellett például a blog és a különféle internetes platformok követése, tehát ez elengedhetetlenné vált.”
Az európai kisebbségi konferencián szerződést írt alá az újvidéki Menedzsment-képző Kar, a Kisebbségi és Lokális Médiafejlesztő Központ, valamint a főszervező. A megállapodás célja, hogy az uniós követelményeknek eleget téve minél jobban képezzék ki a leendő újságírókat – mondta Goran Kvrgić dékán. Goran Kvrgić, dékán, Menedzsment–képző Kar, Újvidék: „Lehetővé teszi, hogy színvonalasabb legyen az oktatás, az egyetemistáinknak új ismereteket biztosít, ezzel jobbá téve őket a munkájukban, az újságírásban, a tudósításban. Ez a célunk.”
A kétnapos szaktanácskozáson külföldi előadók számolnak be az uniós kisebbségi média helyzetéről. Ez sokban függ az adott ország gazdasági és jogalkotási helyzetétől. Az uniós kisebbségi napilapok szövetsége, a MIDAS, 2001-ben alakult, és az a feladata, hogy hozzájáruljon a kisebbségi média felzárkóztatásához – mondta Slezákné Kovács Edit, a MIDAS elnöke. „Próbáljuk megnézni, hogy kinek milyen gondjai vannak, és akkor mi mit tehetnénk, hogyan tudnánk segíteni, akár az országon belüli jogalkotás, vagy az egyéb szabályozásnak a kialakításában, esetleg feljavításában.”
A konferenciára Szlovéniából, Dániából, Szlovákiából, Németországból, Olaszországból érkeztek. Ők a kisebbségi média, mint a nemzeti csoportok kulturális jogainak közvetítő szerepéről tartanak beszámolókat – mondta Nataša Heror, főszervező. „Azt szeretnénk, ha az öt európai konferenciát tartalmazó ciklus, amit az elkövetkező években tartunk meg, lehetőséget biztosítana arra, hogy Újvidék legyen a kisebbségi és lokális médiafejlesztés központja.”
Pénteken, a konferencia második napján a MIDAS tagjai és más uniós kisebbségi sajtó képviselői panellbezsélgetéseket tartanak a média menedzselésének lehetőségeiről, a többségi sajtóban való szereplésről, valamint szó lesz a hozzáférhető kommunikációs formákról is.