Kossuth legdélebbi szobránál is összegyűltek az emlékezők
A Kárpát-medence legdélebbi Kossuth-szobrát 120 évvel ezelőtt állíttatták fel a helybeli polgárok. Több mint harminc évtizede a délvidéki magyarság itt tartja március 15-i központi ünnepségeinek egyikét.
A megemlékezés a református templomban istentisztelettel kezdődött. Kovács Csaba helyi lelkész hirdette az igét. A Kossuth-szobornál alkalmi műsort mutattak be, majd Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete felolvasta Orbán Viktor, magyar kormányfő határon túli magyarokhoz intézett levelét. Kerekes József, a VMSZ alelnöke ünnepi beszédében az emlékezés fontosságát hangsúlyozta.
„Igaz, hogy 120 éve lett felállítva a Kossuth-szobor - amire nagyon büszkék vagyunk – de tudjuk, hogy 120 éves csak a talapzat, mert sajnos kilenc évvel ezelőtt ellopták a Kossuth-szobrot. De ez is csak ezt jelképezi, hogy mennyire tudunk összefogni, összetartani, és egy év alatt sikerült új szobrot állítanunk. Ez az összefogás azt jelképezi, ami az itteni magyarságnak fontos, egy kis szórványközösségnek még fontosabb. És ezért is tartjuk fontosnak, hogy ilyenkor, itt Magyarittabén emlékezzünk meg erről az ünnepről.”
A legdélebbi Kossuth-szobor a történelem viharaiban máig megmaradt, annak ellenére, hogy kétszer is meggyalázták. Mikor lelökték a talapzatáról, akkor a helybéliek „bújtatták”, hogy később újra felállíthassák, amikor pedig ellopták, újat helyeztek a helyére.
Dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke: „A magyarittabéiek minden tiszteletet megérdemelnek, hogy óvták a Kossuth-szobrot illetve, hogy a mai napig megemlékeznek '48/49-es hőseinkről, hogy ápolják a magyarságukat, ápolják kultúránkat. 1848/49-es szabadságharcból azt tanulhatjuk mi, ma élő magyarok, hogy ha összefogunk, akkor minden lehetséges. És félre kell tenni az apró különbözőségeket és arra kell összpontosítani, hogy mi az, ami összeköt bennünket. És ez az összefogás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy meg tudjuk valósítani a céljainkat. Ez így volt 1848-ban és így van azóta is. És így lesz a jövőben is.”
Magyarittabét és a magyarországi Békés városát több száz éves közös múlt köti össze. Nem véletlen, hogy ezúttal is együtt ünnepeltek.
Polgár Zoltán, Békés alpolgármestere: „Annak idején 44 békési család telepedett itt le Magyarittabén. Azóta is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Tizennyolc éves lesz jövőre, mondhatnánk, hogy nagykorú lesz, az a testvér-települési szerződés, amit annak idején aláírtak elődeink. És most, hogy a kultúra mellett itt egy egész hétvégét itt fogunk tölteni. Vannak a magyarittabei Téli Találkozók, itt vannak a békésiek is. Óriási megtiszteltetés e mellett, hogy együtt ünnepelhetjük, illetve megemlékezhetünk a szabadságharcosainkra.”
Magyarittabé református többségű közösség, amely osztozik a szórványvidéken élők sorsával.
Patai Attila, Magyarittabé HK Tanácsának alelnöke: „Őseink 120 évvel ezelőtt pontosan felállították a Kossuth-szobrot. Ennek a szellemében mi is továbbra itten, akik itt maradunk arra törekszünk, hogy ezt a kis, csöppnyi magyarságunkat megtartsuk, összetartsuk és én gondolom, hogy elég jól is csináljuk. A helyi közösség Tanácsa mindent megtesz annak érdekébe, hogy a szervezeteink működjenek, hogy magyarságunk megmaradjon itten. Mert én gondolom, hogy ettől fontosabb nincs.”
A megemlékezés végén Magyarittabé polgárai, az anyaország küldöttsége, a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Szövetség, a vajdasági önkormányzatok, valamint egyesületek és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait.
