Lámpás felvonulással ünnepeltek a kisorosziak
Márton-napi mécsesek készítésével és Márton-napi műsorral kezdődött az ünneplés, a kisoroszi Torontál Magyar Oktatási, Művelődési és Ifjúsági Központban. Majd pedig lámpás felvonulást tettek a tájháztól a kápolnáig.
Pozsár Beáta, Kisorosz: „Mi most mécsest készítettünk, ami abból állt, hogy megrajzolták nekünk az alapokat, nekünk ki kellett vágni, összeragasztani. Majd pedig a végén beleraktunk egy mécsest. És mivel most nemsokára készen leszünk, ezért aztán lesz egy felvonulás, meggyújtjuk a mécsest és vonulunk.”
A két és félezer lakosú faluban ma mintegy hétszáz magyar él. Márton napja több szempontból is jelentős az itt élő katolikus hívek számára.
Bacsik Lőrinc Natália, Kisorosz: „A falunak azért is fontos Márton-nap, mert a Péter és Pál apostolokról elnevezett katolikus templomot Márton-napján szentelték föl, méghozzá 85 évvel ezelőtt, 1933-ban. A másik dolog pedig, ami Márton-naphoz kapcsolódik, a kápolnánk is a Márton nevet viseli.”
A Márton-napi vigadalmat tavaly rendezték meg először. A kezdeményezője Gogolák Mariann, a Petőfi Sándor Program tavalyi ösztöndíjasa volt. Ezt a munkát most Balázs Józsefné Nagy Julianna folytatja. Ez az első nagyobb méretű rendezvény, amelynek aktív részese volt.
Balázs Józsefné Nagy Julianna, a Petőfi Sándor Program ösztöndíjasa: „Igen kicsi ez a közösség most már. Kevés a gyerek, de én azt látom, hogy nagyon élni akar ez a közösség. Van egy hímzőkör, van egy népdalkör, akik nagyon rendszeresen összejárnak, nagyon próbálják ápolni a magyar nyelvet illetve a magyar népzenekultúrát.”
A 85 éve felszentelt Szent Péter és Szent Pál templom Kisorosz harmadik katolikus temploma a török hódoltság óta. Király Tibor plébános a jubileum kapcsán elsősorban a kis közösség összefogását dicsérte.
Király Tibor, plébános, Kisorosz: „Általános nagy megmozdulás volt a faluban, tehát az egész hívőközösség érezte, hogy ez az ünnep az övé, mert mindenki részt vett a maga módján benne. És ez nagy öröm a számunkra, hiszen, ha meg is fogyva, de bátran állva maradunk. Azt, amink van, azt megőrizzük, és tovább adjuk.”
Az ünnepi szentmisén Elias Ohoiledwarin, szentmihályi plébániai kormányzó mondott szentbeszédet. A szentmise végén megnyitották a templomhoz kötődő szentképek, szobrok, különböző tárgyak és dokumentumok kiállítását.
