Lézeres vérvizsgálat - Mikor válhat elérhetővé?

A Közügyekben arra kerestük a választ, hogy mikorra lesz elérhető mindenki számára ez a technológia, és egyáltalán mennyiben válthatja ki a szokásos vérvételt.

A tűtől sokan félnek. Van, akit a tű látványa, mást a szúrás fájdalma ijeszt meg, és olyan is akad, aki a vér látványától lesz rosszul. Az érintettek számára minden vérvétel, amely valamilyen betegség vagy egyáltalán az általános jóllét feltérképezéséhez szükséges, komoly kínzással ér fel. Milyen jó lenne, ha egyetlen csepp vérből kiszűrhető lenne a betegség? Ez nem a mi szövegünk, ezt már kitalálták. Hallottak már Elizabeth Holmesról? Nem? Pedig története néhány éve bejárta a világot. Ő volt az, aki az egyetemet be sem fejezve megalapította a Theranos nevű céget, pontosan arra az álomra alapozva, amelyet mi is felvetettünk az előbb. Vagyis, hogy egyetlen csepp vérből számos betegség kimutatható. Tudósok és üzletemberek tülekedtek azért, hogy minél több pénzt fektessenek a cégbe, amely óriási sikerrel kecsegtetett.

2015-ben a Forbes magazin Elizabeth Holmest az Egyesült Államok legfiatalabb és leggazdagabb női milliárdosának nevezte. Cége akkor a becslések szerint 9 milliárd dollárt ért. Két évvel később pedig már semennyit, őt pedig több mint 11 évnyi börtönbüntetésre ítélték csalásért. Kiderült ugyanis, hogy meghamisította az eredményeket, és mindenkit félrevezetett, amikor azt állította, hogy egyetlen csepp vér elég a betegségek felderítéséhez.

Az azóta eltelt évek alatt sem fejlesztettek még ki olyan gépet, amely erre képes lenne.

Van viszont egy módszer, amelyet Szerbiában fejlesztenek és tesztelnek, és amely lézerek segítségével elemezné a vérben lévő hemoglobint, ezzel nyújtva segítséget az orvosoknak.

A Hemaginero nevet viselő projekt szakemberei egy új diagnosztikai módszer kifejlesztésén dolgoznak. Ez az eritrocitákat, vagyis a vörösvértesteket és a bennük lévő hemoglobin eloszlását vizsgálja. A Fizikai Intézet szakemberei biofotonikai technikákkal, azaz lézermikroszkópok fejlesztésével foglalkoznak.
 
Mihajlo Radmilović, kutató-munkatárs, Biofizikai Laboratórium, Fizikai Intézet, Belgrád: „Mi elsősorban a rövid lézerimpulzusok és a vörösvértestekben leggyakrabban előforduló molekula, a hemoglobin kölcsönhatását követjük nyomon. Ez alapján pedig néhány igen fontos paraméterre következtethetünk, amikor magukról az eritrocitákról van szó, kezdve a morfológiájuktól, vagyis a megjelenésüktől és alakjuktól, egészen a bennük lévő hemoglobin eloszlásáig.”

A szokásos módszerek nem tudnak ilyen eredményeket adni, ráadásul eddig a sejteket olyan festékekkel jelölték, amelyek hatással lehetnek rájuk, és így befolyásolhatják a vizsgálati eredményeket is.
 
Aleksandar Krmpot, tudományos tanácsadó, Biofizikai Laboratórium, Fizikai Intézet, Belgrád: „Amit itt sikerült elérnünk, hogy az itt, a Fizikai Intézetben kifejlesztett módszerrel megjelölés nélkül fessük meg a vörösvértesteket, vagyis rákényszerítjük őket arra, hogy természetesen fluoreszkáljanak, és szép képet tudjanak adni.”

Az emberi testben is tapasztalható folyamatok szimulációjával a kutatók sikereket értek el, és nyomon tudták követni a vörösvértestekben a hemoglobin változásait.
 
Mihajlo Radmilović, kutató-munkatárs, Biofizikai Laboratórium, Fizikai Intézet, Belgrád: „A további tervünk az, hogy bizonyos páciensek vérével, pontosabban eritrocitáival is elkezdjünk dolgozni, például cukorbetegségben szenvedő betegekével, akiknél már feljegyezték, hogy bizonyos változások zajlanak le a hemoglobinban, elsősorban a cukor hemoglobinhoz történő kötődésében.”
 
A módszer tehát még gyerekcipőben jár, de a különböző intézetek, egyetemek, kutatók és hallgatók közös munkájával a várakozások szerint belátható időn belül elérhető lesz ez a vérvizsgálati módszer is.