Ma van Đurđevdan, azaz Szent György napja
Az ikonokon Szent Györgyöt általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Számos család védőszentje. A szerb nép körében ehhez a naphoz kötődik a legtöbb népszokás. Úgy tartják, hogy ma találkozik a tél és a tavasz. Ilyenkor gyógynövényekből koszorút fonnak, amit aztán folyóvízbe dobnak. A hiedelem szerint a koszorú, mint egyfajta szimbólum, egészséget, szeretetet és gazdag termést hoz a családnak. Đurđevdan az állattenyésztők ünnepe is, emiatt a régi szokásokat a hegyvidéken élők őrizték meg legtovább. Ez a nap a roma nemzetiségűek körében a legfontosabb ünnep. A hagyományok szerint ezen a napon otthonukat virágokkal és zöld ágakkal díszítik a tavasz tiszteletére.
Szerbiában Szent György számos család védőszentje. Ezt a napot a templomban és otthon is megünneplik.
Nikola Nešić, Újvidék: „Maga a szent és a slava a család ünnepét és védőszentjét képviseli, és ennek megfelelően ünnepeljük. Mi a család és a legközelebbi barátok és rokonság körében ünnepeljük. Szerényen, de megünnepeljük. Mindig ügyelünk arra, hogy hagyományos legyen az asztal. Fehér leves, szárma, sültek és kalácsok.”
Stojan Ramić, Újvidék: „Én pravoszláv vallású vagyok, és azok a hagyományok szerint ünneplek. Pogácsa, búza, prója, és utána a többi, a húsok és egyebek. A család körében, egyelőre. Egyébként régebben több mint 30 személy volt jelen, de a koronavírus miatt most csak a szűk család ünnepel. Szerényen, ahogy lehet.”
A tanítás szerint Szent György római katona volt, akit Diocletianus császár halálraítélt, mert nem volt hajlandó lemondani a keresztény hitről. Az ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt, amivel jelképesen a hite által a gonosz felett győzedelmeskedik.
Velimir Vrućinić, pap, Szent Cirill és Metód Templom, Újvidék: „Sok keresztény ünnepel egy szentet, például mert a nevét viseljük, és felnézünk rá. A szerbeknél van az a jellegzetesség, hogy az egész család ünnepel egy szentet, és úgy ünnepli, mint a saját keresztelő ünnepét. Valójában 1200-1300 évvel ezelőtt, attól függően ki mikor vette fel a kereszténységet, mivel mi szlávok is többistenhívők voltunk, keresztények lettünk, és az őseink feltették a kérdést, hogy milyen keresztények kell, hogy legyünk. Az egyház akkor azt mondta nekik, hogy ma például Szent Györgyöt ünnepeljük, legyen ő számotokra a keresztény teljesítmény, szeretet, élet példája. Ezért az őseink példát vettek arról a szentről, tisztelték, figyelték az életét, felnéztek rá, és örökségül hagyták a gyerekeiknek, hogy mindig azt a szentet ünnepeljék. Tehát elsősorban, hogy felnézzünk erre a szentre.”
A hívek ezen a napon szentmisén emlékeznek meg Szent Györgyről. Azok a családok, akiknek védőszentje, a templomba Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort visznek, amit a papok megáldanak: „Emellett főtt búzát is hozunk, amit mi úgy hívunk, hogy ünnepi búza. Ez a szokás még a negyedik századból ered, Julianus császár idejéből. Ez jelképesen a feltámadást képviseli. Ha kenyeret akarunk gyúrni, azt a búzából kapjuk, de ahhoz, hogy legyen új termés, mi elvesszük azt, ami elhalt, és elhintjük, hogy új termés szülessen, és ez a feltámadást jelképezi. Mindezt elhozzuk a templomba, hogy a pap megáldja imádság mellett, amit láthattak is. Ezeket az ajándékokat hazavisszük az otthonunkba, és az asztalra tesszük. Minden egyébbel tálaljuk, és fogyasztjuk, valamint megkínáljuk a családtagjainkat is, az ajándékainkkal, hozammal, áldozattal együtt.”
Szent György kultusza a negyedik századból ered, de a középkorban terjedt el igazán. Előbb a felsőbb rétegek, a nemesség és a lovagi rendek tisztelték, majd a szélesebb tömegek körében is népszerűvé vált. A kereszténység előtt időkben a tél és a tavasz találkozását, a nyári időszak kezdetét ünnepelték, és számos népszokás manapság is fennmaradt.
Tatjana Bugarski, néprajzkutató, Vajdasági Múzeum: „A Szent György napi szokások kimondottan kötődnek a mai időkhöz is. Ez volt többek közt az oka annak is, hogy a szellemi kulturális örökség listájára lettek téve. Ezek nem csak régi szokások, hanem manapság is nagy jelentőségük van. Legvalószínűbb, hogy azért mindannyiunknak valamilyen módon világos, hogy miről van szó, mivel ezek általános dolgok, amelyek mindannyiunkhoz kötődnek. A természet ébredése, a fejlődés iránti vágy, a természet virágzásának átadása, a jókívánságok, amelyek mindannyiunkat érintenek. Ezek olyan dolgok, amelyek jelen vannak az archaikus szokásokban, amelyekkel mindannyian azonosulni tudunk.”
Szent György az egyik legnépszerűbb szent, és úgy a keleti, mint a nyugati keresztény világ ünnepli. Szerbiában az iszlám vallásúak is tisztelik, valamint a roma nemzetiségűek körében is ez a nap a legfontosabb ünnep.
