Ma van a túlfogyasztás napja
Ez a dátum 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig csak december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később.
Fel kell ismerni, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel - hangsúlyozza a Természetvédelmi Világalap, vagyis a WWF.
A közleményben kiemelik: a világ mai élelmiszerellátási rendszere fenntarthatatlan. A jelenlegi élelmiszertermelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60 százalékáért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30 százalékáért, a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70 százalékáért felelősek.
Mint hangsúlyozzák, amellett, hogy a fenntartható, biztonságos és kiegyensúlyozott élelmiszerellátás a gyártók, ellátók, kereskedők és szakpolitikai döntéshozók elsődleges felelőssége, egyénileg is sokat tehetünk a helyzet javítása érdekében, a személyes döntésekkel nyomást lehet gyakorolni a nagy szereplőkre.
Sokat számít például a húsfogyasztás mérséklése, és több növényi alapú étel fogyasztása, ezek közül is a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagok választása. Fontos a hulladék, azon belül is az élelmiszerpazarlás csökkentése. Ez például úgy érhető el, hogy mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal - fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás - meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat.
A WWF közleményében kiemelik: számos módja van annak, hogy életünket fenntarthatóbbá tegyük: például ha kerüljük a repülést, és preferáljuk a tömegközlekedést, csökkentjük a vízfogyasztást, vagy ha kertes házban élünk, akkor udvarunkból nem elvezetjük, hanem megtartjuk és később felhasználjuk a csapadékvizet.