Ma van Vidovdan, vagyis Szent Vitus napja

A szerb történelem legjelentősebb napja június 28-a, vagyis Szent Vid napja. Több kulcsfontosságú esemény is történt ezen a napon, amely alapvetően határozta meg a szerb nép sorsát.

A Vidovdan fontos szerepe az 1389-es rigómezei csatával kezdődött, amikor a Lázár szerb fejedelem vezette keresztény hadsereg az Oszmán Birodalom hadaival csapott össze. A vesztes csata következtében a középkori szerb királyság megszűnt, a szerb területek pedig ötszáz évre török uralom alá kerültek.

Ezen a napon adta le Gavrilo Princip is azt a halálos lövést Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökösre, amely az I. világháború kitöréséhez vezetett, ezen a napon született meg 1921-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első alkotmánya, 1948-ban ezen a napon vált véglegessé, hogy Jugoszlávia megszakítja a kapcsolatait a Szovjetunióval, 1989-ben pedig éppen a rigómezei csata 600. évfordulóján mondta el azt a beszédét Slobodan Milošević, amely előre vetítette a kilencvenes évek délszláv háborúit. De fontos napja lett ez végül a Milošević-rendszer bukásának is, ezen a napon adták ki ugyanis az egykori elnököt a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. A szimbólumértékű naphoz végül egy pozitívnak szánt emlék is kötődik, 2013-ban éppen június 28-án jelentette be az Európai Tanács, hogy fél évvel később megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával. Ez meg is történt, ám a folyamat nem halad túl gyorsan, úgyhogy lehet, hogy a történelmi visszatekintések során ez sem lesz pozitív töltetű esemény.

Vid-napja alkalmából a gračanicai kolostorban tartott ünnepi liturgiát Porfirije pátriárka. A koszovói szerbek ugyanis annak ellenére, hogy a fennálló feszültségek miatt nem szerveztek nagy ünneplést, mindenképp meg akarták ünnepelni Szent Vid napját.

A szerb államvezetés egy része Kruševacon rótta le kegyeletét a rigómezei csata áldozatainak emléke előtt. Nikola Selaković munkaügyi miniszter a szerb köztársasági elnök küldöttjeként, Bratislav Gašić belügyminiszter pedig a felszabadítási harcok hagyományát ápoló kormánybizottság megbízottjaként koszorúzott. Nikola Selaković kiemelte, ezen a napon a szerbek mindazokra emlékeznek, akik életüket adták Szerbia és a szerb nép szabadságáért és függetlenségéért.

„Az egész népünknek, minden állampolgárunknak, a teljes Szerbiának Aleksandar Vučić elnök és az államvezetés mellé kell állnia, hogy azt az egységes álláspontot, amelyet Koszovó ügyében képviselünk, megmutassuk az egész világnak. Hogy ebben az egységben megtaláljuk az egyedüli jó utat arra, hogy ilyen nehéz körülmények között, ilyen nehéz időkben megóvjuk a békét, megőrizzük Szerbia szabadságát, és megvédjük a népünket és az államunkat Koszovóban."

Szerb Haladó Párt Belgrádban tartott ünnepi fogadást Szent Vid napján, amelyre Aleksandar Vučićot is meghívták. A szerb államfő a Népi Mozgalom megalapításának céljáról is beszélt.

„A szabadság a közös nevező a mozgalomban is, amit megalapítunk. Köszönök mindent a Szerb Haladó Pártnak. Boldog ünnepet kívánok. Minden Vid napja alkalmával a szemünkbe nézünk, a jövőbe nézünk, és olyan döntéseket hozunk, amelyekkel a népünk és a polgáraink érdekeit tartjuk szem előtt."

Aleksandar Vučić kiemelte, a nagyhatalmak nem akarják azt, hogy Szerbia önálló és független legyen, de mi megmutatjuk, hogy azok vagyunk.

Vid-napi népszokások

Szent Vid napjához több népszokás is kapcsolódik. Úgy tartották, hogy ilyenkor jobban látnak az emberek, jobban kinyílik a szemük. Ehhez a naphoz kapcsolódik az a szokás is, hogy a hajadon lányok egy darab kenyeret, sót és orvosi szemvidítófüvet – ami szerbül vidova trava, vagyis Vitus füve – tesznek a párnájuk alá, ezek segítségével pedig megálmodják, hogy ki lesz a jövendőbelijük. Más szokások az időjáráshoz kötődnek: ha Vidovdankor tiszta az idő, ki kell vinni az összes ruhaneműt a szabad levegőre, hogy átjárja a szél, és megtelítődjön pozitív energiával, ha viszont felhős és esős az idő, az sem baj, mert az jót tesz a vetésnek. Ugyanakkor ezen a napon kerülendő az éneklés és a tánc a rigómezei csatában elhunytak iránti tiszteletből.

Szabadka polgármesterének köszöntője

Június 28-a, Szent Vid napja alkalmából Szabadka Város Önkormányzata nevében és a saját nevében is üdvözli Szerbia minden polgárát Stevan Bakić. Szabadka polgármesterének közleménye szerint nemzeti ünnepünk a rigómezei csata emléknapja, amelyre 1389. június 28-án, vagyis a régi naptár szerint június 15-én került sor, és amely azóta a szabadságot, az idegenekkel szembeni ellenállást, a hazaszeretet, valamint a nemzeti öntudat, a lovagiasság és a hősiesség ápolását jelképezi. Vid napja mindenkiben különleges érzéseket és emlékeket ébreszt a múltról, amely gyakran nehéz és tragikus volt. Szent Vid napja a szerb nemzeti identitás esszenciája, amely mindaddig élni fog, amíg Koszovó hőseinek emléke él - fogalmaz Bakić. Mindannyiunk kötelessége arra törekedni, hogy városunk és hazánk is békében és jólétben fejlődjön, és őseink fogadalmát betartva egy erősebb és fejlettebb Szerbiát hagyjunk utódainkra - áll Szabadka polgármesterének köszöntőjében.