Magyar szabadalom is kellett a most bejelentett vakcinához
A vakcina tesztelésének harmadik fázisában 43 ezer ember vett részt. A projekt nem jöhetett volna létre egy világhírű magyar biokémikus, Karikó Katalin szabadalma nélkül. Az Amerikában élő professzor elmondta, a szervezetünkben a géneket alkotó DNS-szakaszoktól a messenger RNS szállítja az információt arról, hogy milyen fehérjét kell a sejteknek elkészíteniük. Az emberi szervezetbe juttatott szintetikusan előállított mRNS védelmet nyújthat vírusfertőzések ellen. A szintetikus mRNS alapján a sejtek elkészítik a testidegen vírusfehérje megfelelő szakaszát, majd arra reagálva azt az ellenanyagot, amivel a szervezet képes leküzdeni magát a vírust, ha találkozik vele. Az mRNS klinikai tesztelése jelenleg a kardiológia és az onkológia területein a legelőrehaladottabb, de fertőző betegségek elleni védekezésre is alkalmas.
Nagy előnye, hogy belőle a vakcina sokkal gyorsabban elkészíthető más típusú eljárásokhoz képest: a koronavírus szekvenciájának januári megismerése és az első SARS-CoV-2 vírus elleni mRNS-vakcina emberbe fecskendezése között alig két hónap telt el csupán. Szintén nagy előny, hogy az ilyen vakcina nem tartalmazza a vírus teljes génállományát, így biztonságos, mert véletlenül sem okoz mellékhatásként fertőzést.
A világ nagy gyógyszergyártói sokat remélnek az mRNS-kezelés nyújtotta lehetőségtől, így aztán sokat is költenek rá – ehhez kapcsolódóan olyan, az mRNS-kutatásokban vezető cégekkel lépnek szövetségre, mint a bostoni Moderna Therapeutics, a tübingeni CureVac és a mainzi központú BioNTech. Utóbbi a tavalyi NASDAQ-ra való belépése előtt Európa legnagyobb magántulajdonban levő biotechnológiai vállalata volt.
A Pennsylvania Egyetemen (UPenn) Drew Weissman és Karikó Katalin közös, mRNS-kezelésekhez kapcsolódó kutatása majd az ehhez tartozó szabadalom lett az, amit aztán a Biontech is felhasznált a most bejelentett, magas hatékonysággal működő vakcinánál. A Karikó-Weismann felfedezés csak publikálása utána jó pár évvel kapta meg a neki járó elismerést.
Az évekig tartó csend után egy cikk hozta el ugyanis a fordulatot a magyar professzornak. 2010-ben jelent meg a Moderna alapítójának, Derrick Rossinak, valamint a Harvard Egyetem és az MIT kutatóinak publikációja a Cell folyóiratban, amely szerint a módosított mRNS-ek segítségével őssejteket tudtak előállítani humán hámsejtekből. Rossit abban az évben a Time a legbefolyásosabb emberek közé sorolta – a Karikó név nem volt a listán, de ettől kezdve a bejegyzett szabadalom iránt megnőtt az érdeklődés.
Katalinék szerették volna Weismannal közös saját cégüknek, az RNARx-nek megszerezni a jogokat, de azokra a UPenn a saját költségeire hivatkozva rátette a kezét, és miután megnyerte a tulajdonjogi pert, azt a CellScriptnek adta el. Később a BioNTech és a teljes működését a módosított mRNS-re építő, ma 24 milliárd dollárt érő Moderna összesen 150 millió dollárt fizetett ki a Karikó-Weissman-szabadalom használati jogaiért.