A magyar szórvány napja
A dél–bácskai, közép–bánáti és a szerémségi szórványtelepülések magyar egyesületeinek tagjai együtt ünnepeltek. Valamennyien összefogással tesznek a megmaradásért ezen a vidéken.
Molnár Attila, igazgató, Szervó Mihály Általános Iskola, Muzslya: „Muzslyán az általános iskola nagyon szorosan együttműködik a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesülettel, ugyanúgy az egyházzal és ez a három intézmény együtt dolgozik, hogy a gyerekeket, akik itt maradtak, a szülőket, akik itt vannak, egybe tartsuk.”
A magyar szórvány napját harmadik ízben rendezik meg, idén Tiszakálmánfalvát kérték fel, hogy legyen az ünnepség házigazdája. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesületben tartották a rendezvényt szerdán. A faluban mintegy 900-an vallják magukat magyarnak, és közös erővel a szülőföldön való boldogulást szorgalmazzák.
Milánovity Ottília, elnök, Petőfi Sándor ME, Tiszakálmánfalva: „Számunkra nagyon fontos, hogy összetartsunk, hogy ezen a napon találkozhatunk és nem csak ezen a napon, hanem az év minden napján tartsuk a kapcsolatot a magyar szórvánnyal, itt Vajdaságban.”
A Magyar Országgyűlés a határon túli magyarság iránt viselt felelősség jegyében november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította 2015-ben. Ettől a naptól fogva fokozottabb erkölcsi és anyagi támogatás jut a határon túli, így a vajdasági szórványmagyar közösségek részére.
Sutus Áron, elnök, VMMSZ: „Hálás dolog ezeket a szórvány közösségeket nem csak körüllátogatni, hanem a segítségükre lenni olyan apró dolgokban, amelyek segítenek továbblendíteni egy–két ügyet, egy-két történetet.”
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke ünnepi beszédében elmondta, ezen a napon elsősorban a 100 évvel ezelőtt befejeződött első világháborúra emlékezünk, mert a délvidéki magyarság szórványosodásának folyamata ekkor vett nagyobb lendületet.
„Amikor ma itt Tiszakálmánfalván arról emlékezünk meg, hogy mit is jelent szórványban élni, hogyan lehet ezeket a közösségeket erősíteni, hogyan lehet megőrizni magyarságukat ezekben a közösségekben, akkor hitről, anyanyelvről, kultúráról, és a közös összefogásról kell beszélnünk. Én itt ma ezt az esélyt, lehetőséget látom.”
Az ünnepi műsoron népdalkörök, szavalók, mesemondók és táncosok léptek fel.
