Magyarok a szórványban - harc minden családért

Az alig száz lelket számláló Dobradó faluban egy-két család kivételével magyar lakosok élnek. Főleg idősek maradtak, akik nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak, a fiatalok többsége viszont elköltözött külföldre, vagy a környező településeken helyezkedett el. A 79 éves Koller Júlia egész életét itt élte le. Boldogan tekint vissza, hogy fiatal korában még nagy volt a pezsgés a környéken.

„Régen valamikor nagyon szép volt Dobradó, mert tele volt a környék pusztákkal. Ez is puszta volt, Dobradó puszta, meggyes puszta. Akkor még nagyon sok puszta volt a környéken. Nagyon sok nép ott lakott, ott szolgáltak. Az én apám meg a bátyám zenész volt és mindig szombaton meg vasárnap csinálták a táncot. Akkor szép volt, nagyon. Csak ez a kis „dom"-unk van itt a falu közepén, de az csak úgy rezgett a tánctól, a mulatságtól meg a zenétől. Nagyon szép volt. Mi voltunk magyarok, nem volt más, magyarok is jöttek ide Rádincáról, Vogányból, sokfelől."

A kicsivel több mint háromszáz lakosú Satrinca több mint 60 százaléka magyar, anyanyelvüket viszont egyre kevesebben beszélik. Az óvodában és az általános iskolában szerb nyelven folyik az oktatás, de heti egy alkalommal magyarul is tanulhatnak a diákok. Satrincán elsőtől negyedik osztályig van általános iskola, majd ötödiktől Ürögön folytatják a tanulást a gyerekek.

Birinyi Margit, Satrinca: „2008-2012-ig a középiskolások közül volt még akik jártak táncra, meg volt még kórus is. De azóta nagyon szétmentek a gyerekek. A munka miatt mennek Inđiára, Rumára meg külföldre is. Elvitték a gyerekeket is. Táncon tíz kislány van meg egy kisfiú. A kórus meg teljesen szétesett, nincsen senki, ketten maradtunk csak.”

A szerémségi Maradékon a legutolsó népszámláláson valamivel több mint ötszázan vallották magukat magyarnak. 2015-ben indították el újra a magyar nyelvű oktatást. Józsa Mónika négy éve érkezett Maradékra és jelenleg két magyar diákja van. A gyerekek itt negyedik osztályig tudnak tanulni, utána Újvidéken folytatják a Petőfi Sándor Általános Iskolában, szintén magyar nyelven.

Józsa Mónika, tanár, Maradék: „Én a gyerekeknek mindent magyarul tanítok. Hogy ha valamit nem értenek meg, akkor használunk néhány szerb kifejezést. De én inkább nagyon sok képet használok, meg videókat, bemutatást és akkor azon keresztül megértik, és előbb-utóbb a fogalmakat is szépen elsajátítják. Napköziben főleg a házi feladattal szoktunk foglalkozni, de időnként sor kerül valamilyen kirándulásra is. Az iskolai kirándulásra sajnos nem tudtunk eljutni, de idén az óvodásokkal elmentünk, Szabadkán jártunk, Ludas mellett egy kalandparkban."

A Református Egyházközség udvarán belül helyezkedik el Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület, ahol időnként szerveznek a fiataloknak és az időseknek is összejöveteleket, foglalkozásokat, vannak ének- és tánccsoportok, de tamburazenekar is.

Halász Dániel, református lelkész: „A gyerekek létszáma is nagyon nehéz kérdés, mert rengeteg a vegyes házasság, alig születik már tiszta magyar házasságból gyerek. Például a Bárka református óvodába 19 gyerek van beiratkozva, de van jó pár gyerek tiszta szerb családból. Vannak, akik azért íratták be a gyereküket ide, mert nem árt, hogyha tanulja a magyar nyelvet is. Ebből kifolyólag, meg a vegyes házasságokból kifolyólag 70-80%-a gyerekeknek nem beszéli a magyar nyelvet, úgyhogy az óvónőknek elég nehéz dolguk van. Ennek kisebb hányada szokott beírakozni utána magyar iskolába is. Viszont vannak anyanyelvápoló órák, amik itt az egyházközségen belül tartunk. Tíz-tizenöt gyerek rendszeresen jár, ezek mind olyan gyerekek, akik szerbül járnak iskolába. De járnak ide is a nyelvápoló órára azon kívül, hogy az iskolában is tanulják a magyar nyelvet egyesek, mint nem anyanyelvet. Jelenleg az óvodánk abban a fázisban van, hogy nincs még akkreditálva. Az épület megvan és működik mint az egyházközségnek a játszóháza. 3-tól 5 éves korig vannak itt a gyerekek. Az iskola előkészítőt nincsen jogunk még csinálni az akkreditáció miatt. Építészeti hiba történt az az igazság, mert a tűzvédelmi rendszer nem lett kiépítve, ahogy kellett volna, és ez nagyon sok pénzbe kerül, és most várjuk az anyagi forrásokat, hogy ezt is megcsináljuk és így meglegyenek az akkreditációhoz szükségek feltételek."

A lelkész hozzátette, a jövőben szeretnék növelni a magyar osztály létszámát, és ehhez különböző szakemberek segítségével a szülőket is meggyőzni a többnyelvűség előnyeiről.