A médiatörvények tervezetéről tartottak közvitát Újvidéken
A tájékoztatásról, a közszolgálati, valamint az elektronikus médiumokról szóló törvények tervezetéről tartottak közvitát Újvidéken. Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja elmondta: a kisebbségi tájékoztatásnak az általánosan elfogadott tájékoztatási normákon túl, identitásmegőrző és formáló, közösségépítő és nyelvművelő szerepe is van. Az MNT által alapított médiumok kapcsán módosítási javaslatokat is megfogalmaztak.
Az újvidéki eseményen a vajdasági magyar közösség tájékoztatással foglalkozó tagjai is részt vettek, több módosítási javaslattal. Kabók Erika, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának tájékoztatással megbízott tagja hangsúlyozta: Szerbia alkotmánya kollektív jogként definiálja a kisebbségi tájékoztatást, azonban a törvénytervezet alapján a nemzeti tanácsok tagjai nem lehetnek az igazgatóbizottságok tagjai azokban a médiumokban, amelyeknek az alapítói.
Kabók Erika, tájékoztatással megbízott tag, Végrehajtó Bizottság, MNT: „Mi úgy gondoljuk, hogy ha kis számú kisebbségről van szó, akkor nagyon nehéz annyi értelmiségit kitermelni, hogy legyen a nemzeti tanácsban is tag és legyen más értelmiségi, akik az igazgatóbizottságokban kapnak helyet. Tehát azt javasoljuk, hogy a megfogalmazás úgy hangozzék, hogy a kisebbségi nemzeti tanácsoknak a tisztségviselői ne pályázhassanak az igazgatóbizottságokba, tehát az elnök, a végrehajtó bizottságnak a tagjai, azonban a tagok igen.”
Továbbá indítványozták, hogy az MNT által alapított médiaház igazgatói posztjára való pályázat alkalmával ne legyen követelmény minden más feltétel mellett az ötéves médiavezetésben eltöltött szakmai gyakorlat, csak a vezetésben eltöltött öt év. Javaslatként szerepelt az is, hogy ne legyen törvényileg előírva, hogy a szerkesztőségek véleménye nélkülözhetetlen legyen a főszerkesztők megválasztása során az MNT által alapított médiumokban.
A tájékoztatásról, a közszolgálati-, valamint az elektronikus médiumokról szóló szerb törvények jók és többé-kevésbé megfelelnek az európai normáknak, vélekedett Željko Bodrožić. A Szerbiai Újságírók Független Egyesületének elnöke szerint a gond azok betartásában és alkalmazásában van. „Azt akarjuk, hogy valóban tartsák tiszteletben az újságírók szerbiai kódexét. Azok a médiumok, amelyek nap mint nap megszegik ezt a kódexet és csak propagandára szolgálnak, ne kapjanak a polgárok pénzéből. Természetesen azok is létezhetnek a piacon, a piac és az ország szabad. Mindenki alapíthat médiát, ismeretes, hogy ehhez mik a feltételek, de egyszerűen léteznie kell egy térnek, amelyben betartjuk a szakmai kódexeket.”
Az Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testületet az elektronikus médiáról szóló törvénytervezetnek csaknem 50 cikkelye definiálja, ismertette a szerb távközlési és telekommunikációs miniszter. Mihajlo Jovanović szerint sokkal önállóbb lesz ez a testület, mint eddig. „Első alkalommal nem javasolják majd az erre jogosult szervek, a köztársasági és a tartományi képviselőház bizottságai, az Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testület Tanácsának tagjait. Első alkalommal lesz az, hogy az Elektronikus Médiumokat Szabályzó Testület Tanácsának 9 tagja közül 7-et javasolnak egyesületek, különböző civilszervezetek. Ez alapján azt gondolom, hogy Szerbia Európa egyik legdemokratikusabb országa.”
Azonban nem minden szerb médium ért egyet a miniszter véleményével. Szerintük az új törvények nem hoznak előrelépést.