Milošević hatalmának a végére emlékezünk ma
2012.10.05
12:18
Ma 12 éve, 2000. október 5-én döntötte meg az akkori Szerbiai Demokratikus Ellenzék Slobodan Milošević hatalmát. Az akkori társadalmi elvárások nagy része nem teljesült. 
Szerbia még mindig nem tagja az Európai Uniónak, az életszínvonal az egyik legalacsonyabb nem csak az öreg kontinensen, de még a régióban is.
Slobodan Milošević 1986-tól 2000-ig "több állam" felett uralkodott. 1998-ban kijelentette, hogy nem akarja magát jelöltetni a következő választásokon, ám az 1999-es koszovói konfliktus után megváltoztatta döntését. Az egyre romló politikai helyzet miatt úgy érezte, hogy a továbbiakban is hatalmon kell maradnia.
2000. július 6-án megváltoztatták a választási törvényt, eszerint a jugoszláv elnök csak két mandátumot szolgálhatott. Habár Milošević első mandátuma még 2001 júniusáig tartott volna, 2000. július 27-én mégis rendkívüli választásokat hirdetett meg szeptemberre. Ekkor két jelentősebb politikai tábor volt az országban: a Szerbiai Szocialista Párt élén Slobodan Miloševićtyel, valamint az ellenzéki pártok. Ide tartozott a többi között a Vojislav Šešelj vezette Radikális Párt, a Zoran Đinđić vezette Demokrata Párt és a Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt. A tönkretett gazdaság és a háborús időszak ellenére Miloševićet még mindig sokan támogatták.
A 2000. szeptember 24-én megtartott előrehozott elnökválasztáson Vojislav Koštunica a szavazatok 50,24 százalékát szerezte meg, Slobodan Milošević pedig a voksok 37,15 százalékát gyűjtötte be. Milošević a választások megismétlését követelte, szerinte ugyanis csalás történt.
Október ötödikén Belgrádban tüntetést szervezett a tizenkilenc pártból létrejött Szerbiai Demokratikus Ellenzék, azért, hogy ismerjék el a választási eredményeket. Több százezer szerbiai polgár gyűlt össze és döntötte meg Slobodan Milošević rezsimjét. A tüntetők a rendőri kordonokat áttörve több tíz kilométer hosszú autókonvojokban, autóbuszokon és teherautókon érkeztek Szerbia minden szegletéből a parlamenthez. A rendőrség már délelőtt könnygázzal próbálta megakadályozni, hogy a tüntetők bemenjenek a parlament épületébe, azonban nem jártak sikerrel. A tüntetők megrongálták és felgyújtották a képviselőház épületét, valamint a Szerbiai Rádió és Televízió székházát, amely a miloševići rezsim egyik szimbóluma volt. Végül a rendőrség nagy része is átállt a polgárok oldalára. Az esti órákban Vojislav Koštunica, új elnök a belgrádi képviselőház teraszáról üdvözölte a tüntetőket, Milošević pedig másnap elismerte választási vereségét, és gratulált Koštunicának.
Miloševićet 2001. április 1-jén Belgrádban letartóztatták, pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később, egészségi állapota romlásával ügyvédek vették át a védelmet. Milošević ellen több mint 60 vádpontban folyt eljárás, népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. Ítélet végül nem született, 2006. március 11-én ugyanis holtan találták a cellájában, halálát szívroham okozta.
Szerbia még mindig nem tagja az Európai Uniónak, az életszínvonal az egyik legalacsonyabb nem csak az öreg kontinensen, de még a régióban is.
Slobodan Milošević 1986-tól 2000-ig "több állam" felett uralkodott. 1998-ban kijelentette, hogy nem akarja magát jelöltetni a következő választásokon, ám az 1999-es koszovói konfliktus után megváltoztatta döntését. Az egyre romló politikai helyzet miatt úgy érezte, hogy a továbbiakban is hatalmon kell maradnia.
2000. július 6-án megváltoztatták a választási törvényt, eszerint a jugoszláv elnök csak két mandátumot szolgálhatott. Habár Milošević első mandátuma még 2001 júniusáig tartott volna, 2000. július 27-én mégis rendkívüli választásokat hirdetett meg szeptemberre. Ekkor két jelentősebb politikai tábor volt az országban: a Szerbiai Szocialista Párt élén Slobodan Miloševićtyel, valamint az ellenzéki pártok. Ide tartozott a többi között a Vojislav Šešelj vezette Radikális Párt, a Zoran Đinđić vezette Demokrata Párt és a Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt. A tönkretett gazdaság és a háborús időszak ellenére Miloševićet még mindig sokan támogatták.
A 2000. szeptember 24-én megtartott előrehozott elnökválasztáson Vojislav Koštunica a szavazatok 50,24 százalékát szerezte meg, Slobodan Milošević pedig a voksok 37,15 százalékát gyűjtötte be. Milošević a választások megismétlését követelte, szerinte ugyanis csalás történt.
Október ötödikén Belgrádban tüntetést szervezett a tizenkilenc pártból létrejött Szerbiai Demokratikus Ellenzék, azért, hogy ismerjék el a választási eredményeket. Több százezer szerbiai polgár gyűlt össze és döntötte meg Slobodan Milošević rezsimjét. A tüntetők a rendőri kordonokat áttörve több tíz kilométer hosszú autókonvojokban, autóbuszokon és teherautókon érkeztek Szerbia minden szegletéből a parlamenthez. A rendőrség már délelőtt könnygázzal próbálta megakadályozni, hogy a tüntetők bemenjenek a parlament épületébe, azonban nem jártak sikerrel. A tüntetők megrongálták és felgyújtották a képviselőház épületét, valamint a Szerbiai Rádió és Televízió székházát, amely a miloševići rezsim egyik szimbóluma volt. Végül a rendőrség nagy része is átállt a polgárok oldalára. Az esti órákban Vojislav Koštunica, új elnök a belgrádi képviselőház teraszáról üdvözölte a tüntetőket, Milošević pedig másnap elismerte választási vereségét, és gratulált Koštunicának.
Miloševićet 2001. április 1-jén Belgrádban letartóztatták, pere 2002. február 12-én kezdődött a Hágai Nemzetközi Törvényszéken. Kezdetben önmagát védte, de később, egészségi állapota romlásával ügyvédek vették át a védelmet. Milošević ellen több mint 60 vádpontban folyt eljárás, népirtással, emberiség ellen elkövetett bűntettekkel vádolták. Ítélet végül nem született, 2006. március 11-én ugyanis holtan találták a cellájában, halálát szívroham okozta. 
