Milyen egy átlagos szerbiai polgár?

Demokráciát akar, de párbeszédet nem. Érdekli, mi lesz Koszovóval, mégsem tud sokat arról, milyen a jelenlegi helyzet. A politikát nem érti, de a kávéházban előszeretettel mondja el róla a véleményét. A legnagyobb gondja, hogy alacsony a fizetése és problémásnak tartja a magas munkanélküliséget. Hatodik éve készít felmérést A lakosok részvétele a szerbiai demokratikus folyamatokban címmel a CRTA központ az Ipsos Strategic Marketing közvélemény-kutatóval együttműködve. Az eredményekből kirajzolódik, milyen lehet ma egy átlagos szerbiai lakos.

A szerb lakosság több mint fele, pontosan 52 százaléka vagy semmit, vagy csak keveset tud a belföldi politikáról. Még rosszabb a helyzet, ha a köztársasági kormányról van szó. A megkérdezettek 57 százaléka nem tudja, hogyan és min dolgozik a kabinet. A politika pártok programját pedig alig ismeri valaki. Az emberek 74 százalékának fogalma sincs arról, milyen programjuk van az egyes politikai szervezeteknek.

A politika iránti érdektelenség az elmúlt 15 évben egyre fokozódik. A legkevésbé fogékonyak a politika iránt a nők, valamint a 18 és 29 év közötti korosztály. A polgárok általában véve bizalmatlanok a politikával szemben, a legkevésbé pedig a köztársasági parlament képviselőinek hisznek. A megkérdezetteknek csupán 13 százaléka mondta azt, hogy a parlament tagjai az egyszerű emberek érdekeit képviselik, és csak 10 százalék gondolja azt, hogy a képviselők elérhetők a lakosok számára. A felmérés szerint az emberek 64 százaléka semmit sem tud arról, mi egy képviselő dolga, vagy éppen arról, milyen témák szerepelnek a parlament napirendjén. Az érdektelenség oka – a felmérés szerint – az, hogy az emberek általában véve nem hisznek benne, hogy hatással lehetnek a hatalom döntéseire. Hiába vagyok elégedetlen valamivel, én magam nem tudom elérni, hogy megváltozzanak vagy javuljanak a dolgok – így vélekedik a megkérdezettek nagy többsége. Csak 12 százaléknyian gondolják azt, hogy igenis az egyes embernek is lehet beleszólása a hatalmon lévők döntéseibe. Annak ellenére, hogy az emberek alig tudnak valamit a szerbiai politikáról, ráadásul nem is értik, milyen csaták zajlanak a politikai színtéren, előfordul, hogy politizálásba bocsátkoznak a kávéházban, a péknél vagy akár az utcán.

A fiatalabb korosztály tagjai inkább a demokrácia hívei, és csak a harmaduk szerint van szükség arra, hogy egy kézben összpontosuljon az irányítás. Ahogy idősödnek a polgárok, úgy nő az irányítás iránti igény is. A 60 év felettiek több mint fele szerint jó, ha van valaki, aki helyettünk is megmondja, hogyan és miként éljünk az országban.

És hogy mi a legnagyobb gondja a szerbiai átlagpolgárnak? A munkanélküliség. A válaszadók majdnem fele erre panaszkodott. A második legnagyobb probléma az alacsony életszínvonal – bár csak 28 százaléknyian jelölték meg ezt a lehetőséget. 25 százalékuk szerint a koszovói kérdés a legnagyobb gond az országban. Érdekességként említjük meg, hogy miközben viszonylag sokakat foglalkoztat a koszovói téma, a felmérésből kiderült, hogy az emberek 61 százaléka semmit sem tud arról, hogy mi a jelenlegi helyzet Pristina és Belgrád viszonylatában.