Nagyszombat van, húsvét ünnepének előnapja

Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvétvasárnap hajnalára feltámadt. Szungyi Károly adai esperes-plébánosa úgy fogalmazott, húsvétkor kerüljünk az elkeseredettség állapotából a lelkesedés állapotába. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Gloriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.

Szungyi Károly, esperes-plébános, Ada: „Amennyiben megértettük húsvét üzenetét, akkor egyszerűen nem lehetünk vakok Krisztus igazi megismerésére. Engedjük, idézőjelesen, hogy levegyük a régi ruhákat, a régi énünket és helyette magunkra öltsük Jézus szeretetét. Az emmauszi tanítványokban drámai változás történt. Az elkeseredettség állapotából a lelkesedés állapotába kerültek. Hasonlóképpen tegyünk mi is.”

Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, ne legyen férges az új.

A nagypéntek és a feltámadás erői egyaránt működnek a világban, de nem a nagypéntek, hanem a feltámadás az örök - mondta húsvét alkalmából Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. A református püspök hangsúlyozta: Isten iránti bizalom kell ahhoz, hogy a feltámadás erői mellett döntsünk akkor is, amikor a pusztító halál jeleit látjuk magunk körül. De az apostolok élete - ha azonosulunk vele - erőt ad, hogy akkor is bízzunk a húsvét, a feltámadás örömében, amikor az életünk inkább hasonlít a nagypéntekez. Mert minden látszat ellenére az életé az utolsó szó.

Balog Zoltán hozzátette: Jézus azért maradt egyedül a keresztfán, hogy attól kezdve soha senki ne legyen egyedül, hogy minden ember maga mellett érezhesse Krisztust, aki együtt szenved vele.

Aki valóban békében van Istennel, az képes kell, hogy legyen áldozatot hozni a békéért a másik emberrel is - mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek húsvét alkalmából.

A bíboros kiemelte: Jézus keresztáldozata békét teremt Isten és ember között, és aki ezt a békét igazi szeretetkapcsolatként éli meg, az testvérének érzi embertársait, és képes áldozatot hozni azért, hogy békében éljen velük. A béketeremtés mindig áldozatvállalást kíván, de Isten színe előtt megmérve a dolgok valódi értékét, kiderül, hogy a békességgel, az összhanggal már itt a földön is "nagyobbat nyertünk, mint amiről lemondtunk mértéktelen ambícióink korlátozásával" - fogalmazott a bíboros. Az ukrajnai háborúról szólva úgy értékelt: "az utóbbi évben a segítő szeretet számtalan szép példáját láthattuk".

A magyar társadalom a háború kezdetétől érezte és értette, hogy mit kell tennie: segíteni a legnehezebb helyzetben lévőket és a menekülni kényszerülőket amennyire csak lehet és ahogyan az nekik a legmegfelelőbb.

A feltámadt Krisztus is hordozza sebeit, és ez vigaszt adhat a megsebzett Európának - mondta Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke húsvét alkalmából. Arról beszélt: látva a megsebzett Európát, a sebesült lelkű menekülteket, a háború sérültjeit vagy akár a Föld sebeit, reményt ad, hogy nemcsak a szenvedő, de a feltámadt Jézus testén is sebek vannak.

Az evangélikus püspök rámutatott: ami húsvét után következik, az a karácsonyi történet fordítottja. Jézus karácsonykor lejön a földre, vállalja az emberi sorsot, de húsvét után visszamegy az Istenhez, és "jó fiúként" beszámol neki a földi szenvedésről, kérve, hogy segítsen. Isten kétezer éve jött el, de a segítségére azóta is, folyamatosan rászorul az ember - mondta.