Ugrás a tartalomra

Napra pontosan 24 éve kezdte bombázni a NATO az akkori Jugoszláviát

2023.03.24
17:12
2023.03.25
07:38
Forrás
Pannon RTV
A 78 napig tartó légicsapásokra máig mindenki emlékszik, emellett számos társadalmi, politikai és egészségügyi következménye is lett.

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, vagyis a NATO 1999. március 24-én kezdte meg a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság bombázását. A katonai tömb 19 tagországa azután támadta meg Jugoszláviát, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folytatott tárgyalások Koszovóval kapcsolatban, és így szerettek volna véget vetni Slobodan Milošević erőszakkampányának. A koszovói albánok elfogadták a megállapodási javaslatot, míg a hivatalos Belgrád elutasította. A NATO ekkor már készen állt a katonai akció megindítására. Szerbiában a legtöbben nem hitték, hogy beváltják a fenyegetést – egészen addig, amíg a bombák el nem kezdtek hullani. A támadásra egyébként az ENSZ Biztonsági Tanácsa sem bólintott rá.

A légicsapások 78 napon át tartottak, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban. A bombázás után a NATO és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság küldöttsége megállapodást írt alá a macedóniai Kumanovóban. A megállapodás rögzítette azokat az elveket, amelyek szerint a Jugoszláv Hadsereg és a szerbiai Belügyminisztérium erői kivonulnak Koszovóból. Ezt követően a koszovói nemzetközi békefenntartó erők, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba, és azóta is ott vannak. A jugoszláv haderő kivonása volt a Koszovó függetlenségéhez vezető út első szakasza, kilenc évvel később, 2008-ban pedig Pristina egyoldalúan ki is mondta elszakadását Szerbiától. Ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, erről megy a vita Brüsszelben és minden más nemzetközi fórumon.

A légicsapások a becsült adatok szerint 1200 és 2500 közötti halálos áldozatot követeltek, és több mint 12 000 sebesültet. Az ország gazdasága mintegy 30 milliárd dolláros kárt szenvedett. Ugyanakkor körülbelül 25 ezer lakóépület semmisült, illetve rongálódott meg, 470 kilométernyi közút és 595 kilométer vasútvonal vált használhatatlanná, 14 repülőtér, 19 kórház, 69 iskola és 44 híd rongálódott meg vagy dőlt romba. A légitámadások által okozott anyagi kár nagyságát akkor körülbelül 100 milliárd dollárra becsülték.

Szerbia szerint egészségügyi következményei is lettek a bombázásnak. A szerb kormány közben létrehozott egy bizottságot, amelynek a feladata a NATO-légicsapások egészségügyi és környezeti következményeinek a vizsgálata. A testület megállapította, hogy látványosan megnőtt a rákbetegek száma a bombázás óta eltelt időszakban főleg Dél-Szerbiában, ahová a legtöbb, szegényített uránt tartalmazó bomba hullott. A NATO azonban elutasítja ezeket az állításokat, és azt állítja, a szegényített uránnak nincs rákkeltő hatása.

Az országban alacsony a NATO támogatottsága, a felmérések szerint csupán az ország egyharmada támogatná, hogy Szerbia csatlakozzon a katonai szövetséghez.

A központi, állami megemlékezést Zomborban tartják ma 18 órától, amelyen Aleksandar Vučić szerb államfő is részt vesz. A ceremónia a Szent György-téren lesz, sajtóinformációik szerint az államvezetés minden tagja, valamint a pátriárka és a Szerb Pravoszláv Egyház képviselői, illetve más meghívott személyek is részt vesznek.

NATO
bombázás
Jugoszlávia

Kapcsolódó tartalmak

Most

Népszerű

Álommunka, álombér?

Egyetlen napot sem kell várniuk, hogy munkát kapjanak, a fizetésük pedig több mint 200 ezer dinár is lehet. A felmérések szerint jelenleg a gépészmérnökök a legkeresettebbek a szerbiai munkaerőpiacon.