Nincs elég gólya az egyetemeken
Idén 441 hallgató iratkozott alapképzésre az Újvidéki Egyetem szabadkai Közgazdasági Karára. Ebből 370-en államilag finanszírozott, 70-en pedig önköltséges státusban tanulhatnak. Habár Szabadka egyetemi város, a környékről kevesen választják ezt az intézményt. Ennek ellenére mégis vannak kivételek. Balog Anita, elsőéves hallgató, Közgazdasági Kar, Szabadka: „A középiskolát Topolyán fejeztem be ugyanígy közgazdaságin, és megtetszett ez a szak, és nagyon szerettem volna a tanulmányaimat itt folytatni.”
A karon magyar nyelvű órákat is tartanak. Szedlák Ottília, a kar matematikatanára elmondta, míg a kétezres évek elején a magyar gólyák száma 60 körül mozgott, 2010 után ez 30-ra csökkent, idén pedig tovább fogyatkozott, mindössze 20-ra. Szedlák Ottília, egyetemi tanár, Közgazdasági Kar, Szabadka: „Visszamenőleg 5 évvel ezelőtt történt az első nagyobb csökkenés, körülbelül 30 százalékos, ezután fokozatosan csökkent a diákok száma évről évre 10 százalékkal. A beiratkozott diákok száma az első évre az utóbbi 2-3 évben stagnál.” Nemcsak a népességcsökkenés miatt iratkozik kevesebb diák hazai egyetemekre. A tanárok szerint a másik fő ok, hogy már a középiskolát sem itthon kezdik el.
A leendő mérnökök éppen vizsgáztak az Építőmérnöki Karon. Itt sem túl biztató a helyzet. Ognjen Gabrić dékánhelyettes a Pannon RTV-nek elmondta, az Újvidéki Egyetem megkapta az engedélyt arra, hogy egy negyedik beiratkozási kört indítson. Így az építészek között megmaradt üres helyekre még várják a pályázókat. A különböző szakokon mintegy 150 hely maradt még. Ognjen Gabrić, dékánhelyettes, Építőmérnöki Kar, Szabadka: „A szerkezetmérnöki és a vízépítő mérnöki szakok a legrégebbiek a karon, ezek voltak sokáig a legnépszerűbbek. Viszont az utóbbi néhány évben ezen a két szakon is visszaesett a jelentkezők száma. Így is a szerkezetmérnöki karra jelentkeznek a legtöbben, a három újabb szakra pedig nagyjából ugyanannyi a jelentkező.”
Az újabb felvételivel további fiatalokra számítanak a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az MTTK-n eddig alapképzésre 26 jelentkezőt vettek fel, 15 tanítót és 11 hallgatót az óvodapedagógiai szakra. Námesztovszki Zsolt dékánhelyettes elmondta, a többi intézményhez viszonyítva enyhe visszaesés tapasztalható a létszám tekintetében, de mégis kitöltik a keretet. „A magyar egyetemeknek van egy hatalmas elszívó erejük, illetve van ez az alapkivándorlás, amikor családok, középiskolát befejezettek úgy döntenek, hogy nyugaton kezdenek el dolgozni, illetve élni.” Újabb vonzóerőt jelenthet a szabadkai felsőoktatási intézmény számára, hogy október végén a magyar államnak köszönhetően az épület felújításának újabb, végső szakasza kezdődhet meg.
Habár Szerbia lakosságának 40 százaléka falvakban él, a mezőgazdasági karokon is sok szabad hely maradt fenn, így Čačakban is. A közép-szerbiai város karán minden évben 120 új hallgatót vesznek fel. Még nem töltötték be az összes helyet. Vladeta Stevović, dékan, Mezőgazdasági Kar, Čačak: „Idén eddig 108 hallgató iratkozott be, tehát 12 szabad hely maradt.”
A diákhiány probléma tehát nemcsak Vajdaságra, hanem egész Szerbiára jellemző.
