Óriási mértékben megnőtt a nemzetpolitikára szánt összeg
A külhoni magyar politikai pártok és szervezetek képviselői az aktuális helyzetet és az elmúlt egy év történéseit értékelték. Minden nemzetrész esetében elismerően szóltak a gazdaságfejlesztési program és az óvodák felújítása, építése kapcsán. A többségi nemzettel való kapcsolat szempontjából ugyanakkor eltérő a helyzet. E tekintetben Vajdaság pozitív példaként szolgál.
Óriási mértékben megnőtt a nemzetpolitikára szánt összeg 2009 óta. Akkor 9 milliárd forintot különített el a magyar kormány ezekre a célokra, ma 130 milliárdot. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a tusnádfürdői nyári egyetemen a legfontosabb pontként az identitásmegőrzést, a külhoni magyar pártok támogatását, a honosítást és a gazdaságfejlesztést említette. „Olyan identitásmegőrzést biztosítunk, ami korábban elképzelhetetlen volt. 1000 kárpát-medencei óvodától a Sapientián át a II. Rákóczi Ferenc főiskolán keresztül a teljes felsőoktatást kiépítettük. Valóban paradigmaváltás az, hogy olyan gazdaságfejlesztést biztosítunk a külhoni magyar nemzetrészeknek, ami példátlan és egyébként bebizonyosodott a mostani gazdasági mérések alapján, hogy minden egyes határon túl beinvesztált forint még egy forint növekedést hoz az adott területen és a magyar gazdaságnak is.” Semjén Zsolt emlékeztetett, az óvodafejlesztési program keretében 1000 óvoda és bölcsőde épült fel vagy újult meg a Kárpát-medencében, az egyszerűsített honosítás intézményének köszönhetően pedig immár 1 millió 100 ezer új magyar állampolgárhoz közelítünk.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kijelentette: a vajdasági magyar közösség a szerbiai társadalom megbecsült tagja. Ehhez nagyban hozzájárult a jó magyar-szerb viszony kialakítása. „Nekünk sikerült sok tekintetben, sok mindenben megvalósítani azt, amit mások még papírra sem vetettek. Persze, van ebben biztos egy adag fellengzőségnek tűnő hang, de ez a realitás. Ha most kitekintünk a Kárpát-medencére, akkor azt kell, hogy megállapítsuk, hogy a vajdasági magyar az egyedüli olyan közösség, amelyet a saját szülőföldjén nem biztonsági kockázatként és ellenségként élnek meg. Ez egy nagyon nagy eredmény és biztos, hogy mindenki számára példát tud jelenteni.” Legitim ma Vajdaságban a közös történelmet másként megítélni és beszélni róla – emelte ki Pásztor. A jövő évi általános választások kapcsán pedig kiemelte, jól kell szerepelni, mert az eredmény meghatározza a következő éveket.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke arról beszélt, hogy Ukrajnában a nyelvtörvény és az oktatási törvény is korlátozza az ott élő magyarok jogait. Pozitívnak értékelte ugyanakkor a kárpátaljai óvodafejlesztést, a közintézmények felújítását, az iskolák megújítását, a gazdaságfejlesztést, utóbbi keretében eddig több mint 5000 vállalkozót segítettek. Beszélt a minapi ukrajnai választásokról is. „Nem volt esélyünk képviselőt bejuttatni a parlamentbe, mert a körzeteket feldarabolták úgy, hogy sehol nem volt jelentős magyar választópolgár. Indultunk a választásokon, lehetett a magyarokra szavazni, a magyarság szavazatainak többségét begyűjtöttük. Képviselőnk nem lesz a jelenlegi parlamentben. Az elnök pártja nyert többséget, a politikájukról sokat nem tudunk, hogy mit fog csinálni. Most várjuk a fejleményeket és készülünk az önkormányzati választásokra.”
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke szólt az ottani gazdaságfejlesztésről és a horvát-magyar viszonyról. Jó év áll mögöttünk – emelte ki a politikus. „Legnagyobb erőfeszítéseink nekünk is, mint a többi külhoni közösségnél, az oktatás, illetve az intézményeink fejlesztése felé irányul. Ezen túl a kulturális autonómia minden szegmensének megőrzését nagyon fontosnak tartjuk. Itt újdonság, hogy a magyar kormány partnerségén túl most a horvát kormány is partner mindebben, hiszen ugyanaz a hozzáállás a Magyarországon élő horvátok és a Horvátországban élő magyarok felé. Ez egy jó szimbiózis, ami létrejött. Így erősíteni tudjuk az intézményeinket és növelni tudjuk a horvátországi magyarok önbizalmát.”
Erdély és Felvidék esetében is elhangzott az, hogy véget kell vetni a magyarok közötti széthúzásnak, és egységes politikai érdekképviseletet kell létrehozni, mert ma már nem egyes pártokért, hanem a nemzetrészek megmaradásáért kell harcolni, az pedig csak együtt lehetséges. Összefoglalásként Potápi Árpád János magyar nemzetpolitikai államtitkár emlékeztetett, jövőre lesz a nemzeti összetartozás éve. Elmondta: az összetartozásnak a nemzetrészeken belüli együttműködést is jelenti, aminek pozitív hozadéka kell hogy legyen.
