Ortodox karácsonyi szokások, a vendégek szerencsét hoznak
Karácsony napján a hétköznapi köszöntés helyett ilyenkor a pravoszláv hívek a következő szavakkal üdvözlik egymást, Hristos se rodi! Vagyis Krisztus megszületett, amelyre a válasz a Vaistinu se rodi, vagyis a „Valóban megszületett!”, s mindezt egészen január 18-ig megtartják. Az ünnep második napján a családok meglátogatják egymást, majd harmadnap a korábban elhelyezett szalmát kiviszik a házból. Az ajándékozás nem jellemző ezeken a napokon. Az ortodox családok inkább Szent Miklós napján vagy újévkor adnak ajándékot egymásnak.
Karácsony napján a böjtöt bőséges lakoma váltja fel. Malac- vagy libapecsenyét sütnek, zsíros, gazdag, tápláló fogásokat fogyasztanak. A háziasszonyok úgynevezett csesznicát, azaz ünnepi kalácsot is készítenek, diós, édes formában vagy sós pogácsaként, amibe a gazdag év reményében aszalt gyümölcsöt, terményeket vagy aprópénzt rejtenek. Egyes családok az ünnepi tölgyfából is tesznek bele egy darabot, amitől egészséget várnak a családjuknak.
A szerb ortodox egyház szerint a karácsony a legörömtelibb keresztény ünnep, amely összehozza a családokat. Mások mellet azt is fontosnak tartják, hogy akiknek karácsonykor bőséges ebéd jut az asztalukra és módjukban áll, azok gondoljanak a szegényebbekre és osszák meg velük is az ételeket.
Velimir Vrućinić, pravoszláv pap: „A legfontosabb, legszebb, legbiztosabb békét a mi Urunk Jézus Krisztus adja nekünk. Ő a mi békénk, ő a mi utunk, igazságunk, életünk, és ezért még jobban örvendünk, még jobban imádkozunk: Uram, tárd fel nekünk és add meg nekünk azt az életet, add meg nekünk azt a békét, amire oly nagy szükségünk van. A személyes, a családi békét, városokban, településeken, az egész világon. Ezt kérjük.”
Az ortodox hívek Szerbiában január 14-én ünneplik a kiskarácsonyt, azaz az Újév napját. Az ünnepi időszak utolsó pontja január 18-a, a kereszt napja, vagyis a Krstovdan. A hiedelmek szerint a négy égtájból érkező szelek ezen a napon keresztezik egymást.
