Ugrás a tartalomra

A pedagógus értéke - Elvárások és béremelés

2023.06.16
20:54
Forrás
Pannon RTV
Kétszeri, összesen 16 százalékos fizetésemelést jelentett be az oktatásban dolgozók számára a szerb köztársasági elnök.

A Közügyekben megnéztük, hogy mennyit ér ez a 16 százalék, és elég-e arra, hogy a tanárok jobban érezzék magukat a munkahelyükön.

Januárban már növekedett az oktatásban dolgozók fizetése, mégpedig 12,5 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy most az egyetemi végzettséggel, mesterdiplomával rendelkező pedagógusok kezdő fizetése majdnem 74 700 dinár, míg a főiskolai végzettséggel rendelkezőké 64 170 dinár. Ehhez jönnek a különböző külön feladatokért, például az osztályfőnökségért, valamint az eltelt munkaévekért járó juttatások.

Aleksandar Vučić, köztársasági elnök, Szerbia: „Szeptember elsejétől, tehát nem január elsejétől, hanem már két és fél hónap múlva a fizetéseik 5,5 százalékkal növekednek, majd december elsejétől, de legkésőbb január elsejétől további 10 százalékkal, ami összesen 16 százalékos fizetésemelést jelent. Ebben a pillanatban ezekben a kategóriákban az átlagbér több mint 74 ezer dinár, számolják ki, hogy mennyi lesz az emelés után, közel leszünk a 90 ezer dinárhoz, meghaladjuk a 88 ezer dinárt az átlagbér tekintetében, ami nem a teljes fizetést jelenti, mert nincs benne az ügyelés és hasonlók."

Az intézkedés az oktatásban dolgozó 143 862 embert érinti a köztársasági elnök bejelentése szerint.

Ez azt jelenti, hogy az egyetemi végzettséggel rendelkező pedagógusok kezdőfizetése előbb 78 ezer, majd 86 ezer dinár fölé emelkedik.  Mivel a minimális fogyasztói kosár értéke jelenleg 50 ezer dinár, míg az átlagos fogyasztói kosáré körülbelül ennek a duplája, így látható, hogy a szerbiai tanárok helyzete továbbra sem lesz rózsás. Természetesen minden fizetésemelés jól jön, de a környező országokkal, pláne a nyugat-európai országokkal összehasonlítva még mindig az látszik, hogy a pedagógusok állami megbecsültsége Szerbiában alacsony.

Nemcsak azt kell azonban figyelembe venni, hogy mennyit is keresnek a tanárok, hanem hogy az átlagfizetéshez képest milyenek a béreik. A környező országokban például a tanárok, ha nem is sokkal, de valamennyivel az átlagfizetés felett keresnek. Szerbiában a hivatalos adatok szerint márciusban 85 485 dinár volt az átlagbér, azaz körülbelül 10 ezer dinárral magasabb, mint a tanárok kezdőfizetése.

Mivel euróban könnyebb összehasonlítani a béreket, mi is így fogunk tenni. Tehát átszámítva jelenleg 637 eurót tesz ki a pedagógusok kezdőfizetése, ami szeptembertől 670 euróara, decembertől pedig 740 euró fölé emelkedik majd.

Horvátországban jelenleg havonta 1150 eurót keresnek az oktatásban dolgozók, míg Montenegróban 804 eurót, Bosznia-Hercegovinában 662 eurót, Magyarországon pedig 695 eurót.

Az alacsony fizetésekből kitűnik, hogy az állam nem sokra tartja a tanárokat, de a különböző szabályozások miatt az átlagemberek szemében is csökkent a tanárok presztízse. Sem a diákok, sem a szülők nem tisztelik kellőképpen a tanárt, a különböző elvárásoknak megfelelni akaró pedagógusok pedig felőrlődnek a minden oldalról érkező nyomástól. A tanárokkal szemben mindig felmerül, hogy de hát mennyi szünet, mennyi szabadság jár nekik, hiszen ott az őszi, téli, tavaszi és a nyári szünet.

A valóság az, hogy a tanároknak sem jár több szabadnap, mint másnak, csak más azoknak az eloszlása, és amíg a diákok valóban szünetelnek, a tanárok gyűlésekre és továbbképzésekre járnak, óratervet készítenek, dolgozatokat javítanak, beadandó feladatokat néznek át, és az egyre több kreativitást elváró tantervnek megfelelően újabbnál újabb módszereket próbálnak ki. Emellett elő- és utószezonban sem tudnak nyaralni menni, vagyis mindig drágábban jönnek ki, mint azok, akik megtehetik, hogy június elején vagy szeptemberben utazzanak el.

Térjünk vissza azonban a fizetésekre, és lássuk, mi a helyzet tőlünk nyugatabbra. Nyugat-Európában sok pénzt költenek az iskolák korszerűsítésére és csinosítására is, vagyis hangsúlyt fektetnek arra, hogy a gyerekek szívesen járjanak oda, és öröm legyen bemenni a tanterembe. Ez is szempont, amikor az oktatás elismeréséről beszélünk.

Az európai átlagos pedagógusbér havi 2100 eurót tesz ki, de persze ebben is óriási különbségek vannak a különböző országok között, hiszen például míg Albániában havonta 350 eurót visz haza egy pedagógus, addig Luxemburgban 5800 eurót. De az Európai Unió országai tekintetében is nagy a különbség, például Bulgáriában is csak 645 euró a kezdőfizetés az oktatásban, míg Németországban 4500, Ausztriában pedig 3265 euró a tanárok kezdőfizetése, de Olaszországban és Franciaországban például már „csak” kétezer euró körül keresnek. Óriási összegekről beszélünk, legalábbis innen, Vajdaságból nézve, de általánosan tekintve a tanárok sehol sincsenek túlfizetve, a legtöbb országban az átlagbérnek megfelelő összeget vihetik haza minden hónapban.

A felmérések azt mutatják egyébként, hogy a tanárok szinte sehol nem elégedettek a fizetésükkel, a folyamatosan növekvő munkamennyiségre és a növekvő inflációra hivatkozva kérnek gyakran béremelést.

Említettük már korábban, hogy nemcsak a fizetés összege számít, hanem az is, hogy a tanárok mennyit keresnek az átlagbérhez vagy a minimálbérhez képest. Ez utóbbinak az arányát úgy számolják ki, hogy a bruttó fizetést elosztják a bruttó minimálbérrel. Így is Németország vezet, ahol a tanárok fizetése a minimálbér 2,8-szorosa, viszont Lengyelországban csak 1,1 az arány, vagyis a lengyel tanárok alig keresnek többet a minimálbérnél. Szerbiában ez az arány jelenleg 1,7.

A legnagyobb megbecsülés a skandináv országokban övezi a tanári munkát, ott azonban nemcsak a fizetések magasságában mutatkozik meg az, hogy nagyra tartják a pedagógusokat, hanem abban is, hogy mekkora autonómiát biztosítanak nekik. Finnországban például egy tanító vagy tanár teljesen önállóan döntheti el, hogy milyen módszerrel milyen tudást ad át, és ha úgy látja jónak, akkor akár az udvarra is bármikor kimehet a gyerekekkel, döntéseit senki nem fogja felülbírálni. Nem véletlenül lett a finn modell a tanári munka „bezzeg gyereke”.

pedagógus
béremelés

Kapcsolódó tartalmak

Most

19:29, Frissítve: 20:24

Rekordturizmus

Az a 2 millió 100 ezer turista, aki az elmúlt évben Szerbiába látogatott egy érdekes és elsősorban biztonságos országba érkezett - mondta Belgrádban Aleksandar Vučić.

Népszerű

Alapos metszés, bőséges termés

Bőséges szőlőtermésre a tőkét a radikális metszés serkenti. A szőlőtőkék szeretik ezt az ösztönzést, kiváltképp ha a növényt indáitól a gazda február végén vagy március elején szabadítja meg.

Hosszú hétvége, hosszú sorok

Továbbra is sokan utaznak Magyarország irányába Szerbiából a hosszú hétvége alatt. Stábunk a délelőtti órákban járta körbe a határátkelőket.