Pintér Attila: A szerb és a magyar nép közötti megbékélés példaértékű

Az egykori raktárban ma már múzeum őrzi az 1942-es bácskai razzia ártatlan áldozatainak emlékét.

Az intézményt 5 éve alapították meg. Ebből az alkalomból elismeréseket adtak át azoknak, akik tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a múzeum létrejöttéhez.

Magyarország mintegy 100 ezer eurós támogatásával állították helyre és rendezték be az egykori Topalov raktár épületében a múzeumot. Csúrogon Pintér Attila is köszönetben részesült. A belgrádi magyar nagykövet úgy fogalmazott, a szerb és a magyar nép közötti megbékélés példaértékű gyermekeink számára, amellyel biztosítottuk jövőjüket.

Pintér Attila, belgrádi magyar nagykövet: „Közös kormányzati üléseket szervezünk, immáron a negyedik közös kormányülésen vagyunk túl. Ezzel párhuzamosan a magas szintű találkozók számát, bevallom őszintén, már lassan nem tudom megmondani, hiszen olyan szintre emelkedett a kétoldalú kapcsolatoknak ez a kategóriája, amely hihetetlen a két ország kapcsolataiban.”

A diplomata köszönetet mondott Pásztor Istvánnak a szerb-magyar megbékélési folyamatban tett erőfeszítéseiért. A tartományi képviselőház és a VMSZ elnöke is elismerésben részesült. Kiemelte, egy civilizációs teljesítmény az, amelyet a magyarok és a szerbek az utóbbi időszakban végeztek el, különösen a 2013-as közös elnöki főhajtással. Hozzátette, a magyar-szerb akadémiai történész vegyes bizottság többé-kevésbé már befejezte feltáró munkáját, a közös eredményeket most bemutathatják.

Pásztor István, elnök, VMSZ: „Van itt még rengeteg olyan dolog, ami még várat magára, esetleg a tömegsíroknak a feltárása és sok minden más, de az a fontos, hogy ez a folyamat elindult, az a fontos, hogy ilyen jellegű folyamat az egész térségben máshol nincsen. Ha erre képesek a magyarok és a szerbek, akkor azt gondolom, nem rajtuk múlik, hogy a szomszédos népekkel, akikkel szintén van közös történelmi érintkezés, nem megy.”

Az igazi köszönet azokat illeti, akik az előző évtizedekben is kiálltak a magyar szerb megbékélés folyamata mellett, amikor ezt a politika még nem támogatta - mondta Babity János, akinek munkáját szintén megköszönték Csúrogon. A szabadkai magyar főkonzul aláhúzta, az elmúlt időszak eseményei által ma a magyarok és a szerbek kapcsolatának legjobb korszakát éljük meg.

Babity János, szabadkai magyar főkonzul: „Számos olyan segítője van ennek a folyamatnak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ma Csúrog a magyar-szerb történelmi megbékélésnek a legemblematikusabb és legfontosabb emlékhelyévé vált, mindkét emlékművet értem ez alatt.”

Az elismeréseket az esemény szervezője, a Razzia 1942 Emlékegyesület osztotta ki. A múzeumot évente csaknem ezren látogatják - mondta a szervezet elnöke. Božidar Vojinović hangsúlyozta, azért, hogy minél több érdeklődőt vonzzanak, a közeljövőben bővítik majd az objektumot, egy emlékközpontot kívánnak kiépíteni.

Božidar Vojinović, elnök, Razzia 1942 Emlékegyesület: „Egy magasabb színvonalra szeretnénk emelni, hogy egy kultúrközponttá váljon, egy olyan központ legyen, amely egy teljes egészet képez. Lehet még bevonnánk még egyéb intézményeket is, mint például a könyvtár és az iskolarendszer.”

Az évforduló alkalmával tartott rendezvényen jelen voltak továbbá a szerb pravoszláv egyház, a szerbiai katonaság, a zsidó közösség és a Magyar Nemzeti Tanács képviselői is.

Tomislav Nikolić akkori szerb és Áder János magyar államfő 2013-ban közösen hajtott fejet Csúrogon a két nemzet áldozatainak emléke előtt, a történelmi megbékélés jegyében. A magyar államfő korábban a szerb parlamentben mondott beszédében bocsánatot kért a második világháború idején a magyarok által elkövetett büntetettekért.

A Sajkás-vidéken elkövetett események felelőseit még 1943-ban a Horthy-rendszer alatti Magyarországon felelősségre vonták. A második világháború után Budapest kiadta Jugoszláviának a fő vétkeseket, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.
Az 1942-es hideg napok után 1944-45-ben, a jugoszláv katonai közigazgatás idején etnikai alapú, bírósági eljárás nélküli megtorlásba kezdtek a partizán alakulatok Vajdaságban. Ennek áldozatául nem csak magyarok estek, hanem másként gondolkodó szerbek is.
A II. világháború végén megtorlás áldozatai lettek a vajdasági magyarok, köztük a csúrogiak is. Az eseményeket követően Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságát kollektív bűnösséggel sújtották, a lakosokat pedig kitelepítették. A magyar-szerb történelmi megbékélés jegyében ezt egy rendelettel eltörölte 2014-ben az akkori szerb kormány.