A pravoszláv hívők ma ünneplik a karácsonyt (videó)

A világon legelterjedtebb Gergely- és a Julián-naptár között, amely alapján a pravoszlávok az időszámítást végzik, tizenhárom nap a különbség, ezért a karácsonyt a szerb hívők január 7-én ünnepelik. Karácsony hajnalán a pravoszláv templomokban megszólalnak a harangok, valamint puskalövések adják hírül Krisztus születését. A pravoszláv család ünnepi díszbe öltözve vesz részt a hajnali misén, valamint a karácsonyi liturgián. Az emberek a Krisztus megszületett! mondattal köszöntik egymást, amire a válasz: Valóban megszületett! Karácsony napján, kora délelőtt, előzetes megállapodás szerint, különleges vendég érkezik a házba, aki karácsonyi köszöntőt mond, majd a tűzhelyben felszítja a tüzet és ismét köszöntőt mond. Rade Grujić: „Személyesen a karácsonyt Krisztus születéseként élem meg és szeretetként élem meg, amely mindnyájunkat összetart, mindenekelőtt a szent liturgián, de otthon is, ahol folytatódik a liturgia a családban, amely valóban egy kis templommá alakul át.” httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=68H810o64kY A háziasszony feladata, hogy a házigazdát és minden vendéget étellel és itallal kínáljon. „A legboldogabb ünnep, amelyet vártunk, a család együtt ünnepel. Az ebéd természetesen bőséges. Elkészül a karácsonyi pénzes kalács, amelybe fémpénzt tesznek, és aki rátalál, azt áldottnak és boldognak tekintik a következő évben” – magyarázza Jovanka Grujić. A pravoszlávoknak a karácsony másnapja csendes ünnepléssel telik, a templomokban a Szűzanya tiszteletére liturgiát tartanak. Ez a nap az általános megbékélés és megbocsátás napja.

A Julianus-naptár szerint ma ünneplik a szentestét (videó)

2014. január 06., hétfő, 16:10

Szabadkán reggel 8 órakor autókürtöléssel és petárdadurrogtatással indultak az ortodox hívők az erdőbe tölgyfaágat vágni.

Kora reggel óta gyülekeztek a szabadkai Úr mennybemenetele ortodox templomnál a hívő férfiak. Autókürtöléssel, zenével és petárdák durrogtatásával hangosan jelezték, indulnak a makkhetesi erdőbe tölgyfaágat vágni. Ennek hagyománya még a pogány időkbe vezet vissza, régebben a családfő egész szálfát vágott ki, melynek tüze és egész éjszaka izzó parazsa a melegséget szimbolizálta, a sötétséget oszlatta el az emberek életéből. Ma már csupán méretes ágakat vágnak ki éles fejszékkel, így a legkevesebb szenvedést okozva a megáldott fának. httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=rM1p7B_1Jqo A hívők hazaviszik a megszentelt gallyakat és a fa vágásakor keletkezett forgácsot, amelyet szenteste elégetnek. A hagyományokat őrző családokban a férfiak évről évre kimennek az erdőbe. A résztvevők túlnyomó többsége évek óta visszajár, de a kisgyermekeknek is igyekeznek átadni a hagyományt. Hagyományosan mindig a családfő ment az erdőbe egyedül vagy szomszédaival, feleségek nélkül. Késő délután a központi szabadkai szerb templomnál találkoztak a hívők, készülődve a tűzgyújtásra. A templomtól Szabadka főterére vonultak át. A hagyományos népi és egyházi értelmezés szerint az ágak tüze és izzó parazsa a melegséget szimbolizálja, és a sötétséget oszlatja el az emberek életéből. Az ünnepi tűzgyújtás mellett a főtérről nem hiányozhatott a kulturális műsor sem. Különböző énekesek, illetve kórusok szerb karácsonyi dalaival köszöntötték a Megváltó születését. A rendezvény szervezője a Szent Száva Szerb Kulturális Központ és a szerb pravoszláv egyház. A karácsonyt megelőző program hagyományosan guzlicaesttel (gusla) zárul.