Rengeteg ételt dobunk a kukába

Az újvidéki székhelyű Élelmiszertechnológiai Intézet kutatása szerint Szerbiában mintegy 250 ezer tonna élelem végzi a hulladékgyűjtőkben. Ennek a harmada a háztartásokból származik.

A lakosok tudatos és tervszerű vásárlása nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába. Egy heti menü megtervezésével és a vásárlási listáink követésével egy szerbiai négytagú család akár 80 ezer dinárt is spórolhatna évente.

Tilinger Jelena, Szabadka: „Műanyag zacskót nem használok, hanem textiltáskát viszek. Élelmiszert nem dobunk ki, hanem azt jószág etetésre használjuk, tehát a kenyeret és más ételt, ami marad. Ételt nem dobunk ki.”

Azt is hiányolják sokan, hogy Szabadkán még mindig nincs szervezett szelektív hulladék-gyűjtés. Nem léteznek külön-külön szeméttárolók a műanyag, papír és a egyéb hulladékok részére.

Martinković Krisztina, Szabadka: „Nem mi semmilyen élelmiszert nem dobunk ki, mivel van egy nagyon aranyos kiskutyánk, aki mindent megeszik. Szóval mi tényleg semmit nem dobálunk ki élelmiszerből. Mi amit kidobunk az esetleg műanyag, papír vagy valami ami tényleg nem ehető.”

Neda Zrnić, Szabadka: „Ami az élelmiszereket illeti, a régi kenyeret külön zacskóba gyűjtöm. A többi hulladékot különválasztom és fekete műanyag zacskókba gyűjtöm, így dobom a kukába. Csak az a baj, hogy nincs kuka, amelyben külön műanyag palackot és papírt gyűjtenének.”

Minden élelmiszer csomagolásán fel van tüntetve a raktározásának hőmérséklete és szavatossági ideje. Az élelmet hűtőszekrényekben a megfelelő helyen kell tárolni, és lehetőleg követnünk kell állapotukat, hogy minél előbb felhasználásra kerüljenek.

A korszerű hűtőszekrények a megfelelő és állandó hőmérséklet biztosítása mellett az élelmiszerek nedvességtartalmát is megőrzik. Az ilyen eszközöknek azonban borsos az ára. A szakember szerint a régi paraszti háztartások mintáját kéne követnünk ma is, ahol minden anyagot felhasználtak.

Kovács Sárkány Hajnalka, élelmiszeripari szakmérnök: „Nekünk is sokkal tudatosabban kell ezt a kérdéskört kezelni hiszen a mellett, hogy pazarlunk gyakorlatilag gazdasági kárt okozunk a saját költségvetésünknek, amellett jelentős környezeti terhelést rovunk a környezetünkre. Tehát egyrészt megtermeltük ezt az élelmiszert, ehhez erőforrásokat használtunk fel, másrészt viszont ez a kukában végzi és ez tovább terheli a környezetet.”

Az újvidéki Élelmiszertechnológiai Intézet illetékeseinek kutatásai alapján a szerbiai háztartásokban leginkább a régi, megszáradt vagy penészes kenyeret dobják ki. A tojáshéj, a csont, a gyümölcsmag valóban a kukába való. Bár ezek is komposztálhatók, vagy bioenergetikai tüzelőanyagként, állati eledelként fölhasználhatók.