Szerbia kivonul a médiapiacról (videó)

Szerbiában egy éven belül minden állami tulajdonban lévő médiaházat privatizálnak. Köztük a negyvenöt éves Szabadkai Rádiót is. A Vajdasági Magyar Szövetség támogatta a médiatörvények elfogadását. A törvényjavaslat szövegébe ugyanis bekerültek azok a biztosítékok, amelyeket a VMSZ szorgalmazott. A Magyar Nemzeti Tanács alapítói és társalapítói jogai megmaradnak, a Magyar Szó napilap és Hét Nap hetilap továbbra is kap állami támogatást. A magánkézbe kerülő rádiókban pedig megmaradnak a magyar nyelvű adások. Az új tulajdonost erre a törvény kötelezi. Nem ez az első médiaprivatizáció Szerbiában. Mintegy nyolcvan önkormányzati alapítású rádiót magánosítottak 2007-ben, egy korábban hatályban lévő médiatörvény alapján. Közöttük a szebb napokat is megélt Zombori Rádiót. Sikertelenül. Ma nyolc alkalmazottal a rádió többnyire csak zenét sugároz. „A műszaki berendezések mindegyike éppen, hogy csak működik, és alkatrészek sincsenek hozzá, mert mindig újabb és újabb kiadások jönnek, és egyszerűen nem tudjuk felújítani ezt a stúdiót se, meg a másikat se, ami lerobbant, és ott most montázsolni nem tudunk. A harmadikat pedig, a legnagyobbat, azt évekkel korábban már szétszerelték” – mondta Bodor Margit, a Zombori Rádió szerkesztője. A Vajdasági Magyar Szövetség szerint az új médiatörvénnyel a magánosítás nem ezt jelenti majd. A VMSZ és a minisztérium közötti hosszú egyeztetéseknek köszönhetően ugyanis olyan biztosítékok kerültek a törvényjavaslat szövegébe, amelyek nem csorbítják a nemzeti közösségek anyanyelvű tájékoztatásra való jogát. „Az új tulajdonosnak a következő öt évben nemcsak a médiatevékenységet kell folytatnia, nemcsak a sugárzási nyelvet kell megőriznie, hanem minden egyes sugárzási nyelv vonatkozásában fenn kell tartania a műsorrácsot is, tehát a tájékoztatási, vallási, ifjúsági, ismeretterjesztő, gyermekműsorok arányát fenn kell tartani” – magyarázta Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője. httpv://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=gk6WPV5bjC4 Egy tipikus hétköznap délelőtt a Szabadkai Rádióban. A magyar szerkesztőségben a délutáni híradóra készülnek a riportok. Az újságíróknak sok a dolguk, de fél füllel ők is a parlamenti ülést figyelik. Évek óta ott lebeg a fejük felett a magánosítás veszélye. Németh Ernő, a magyar szerkesztőség megbízott főszerkesztője szerint az új törvény sem ad elég biztosítékot arra, hogy a magyar és a horvát nyelvű műsorjaik fennmaradjanak, ha privát kézbe kerülnek. „Van egy olyan kitétel, hogy öt évig nem lehet a munkatársat elbocsátani, illetve meg kell tartani a jelenlegi műsorsémát. Az viszont nincs a törvényben, hogy ezeknek a munkatársaknak bért kell fizetni, egy olyan bért, amiért itt maradnak, és dolgozni fognak.” A horvát főszerkesztő, Ivana Petrekanić, sem bízik abban, hogy bármely tulajdonos is készen állna havi 4-5 millió dinárt fektetni a városi rádióba és megtartani függetlenségét. „Annak kapcsán, hogy az állam kivonul a médiából, elsősorban a média függetlenségének biztosítását emelik ki. Ez azonban nem biztos, hogy így lesz, hiszen kérdés, hogy ki irányítja majd, kinek a tulajdonába kerül a médiaház. Vagyis a magánosítás nem jelenti, nem biztosítja egyértelműen az objektívabb tájékoztatást.” Az új jogszabály értelmében az önkormányzati médiumokat privatizálni kell 2015. július 1-jéig. Pásztor Bálint szerint a vajdasági magyar politikum feladata, hogy megoldást találjon a Szabadkai Rádió magánosítására. „Nehéz megmondani, hogy lesz-e ilyen érdeklődő. De az mindenképpen jó, hogy az nem következhet be, hogy olyan vásárló privatizálja a rádiót, aki nem kívánja fenntartani a jelenlegi közszolgálati jelleget, s erre semmiféle kötelezettsége nem is lenne, mint ahogy 2007-ben nem volt. Innentől kezdve ez a probléma második fázisa, és meg kell azt szervezni, hogy olyanok vegyék meg a rádiót, akik működtetni akarják és fogják is. Azt gondolom, hogy a vajdasági magyar politikum feladata, hogy a negyvenöt éves magyar intézmények ne szűnjenek meg egyik napról a másikra.” A törvényjavaslat szerint a nemzeti közösségek nemzeti tanácsai megtarthatják alapítói és társalapítói jogukat. A Magyar Nemzeti Tanács a Magyar Szó napilap és a Hét Nap hetilap alapítója, illetve az újvidéki Mozaik TV és a szabadkai Pannon RTV társalapítója. „Volt egy korábbi törvénytervezet-változat, amelyben nem így szerepeltek, de ez a mi szempontunkból rendkívül fontos, hogy ez a status quo megmaradjon és megőrződjék, és ez tehát meg is történt” – mondta Kókai Péter, az MNT Tájékoztatási Bizottságának alelnöke. Nyár van, de a Pannon RTV-ben nem csökken a munka tempója. A gyártásvezető a tudósítókkal egyeztet. A riporterek a bejátszásaikat írják híradóra. A vágószobában készülnek az anyagok. A Pannon RTV mindennapjaiban nem várnak nagy változást az új médiatörvények miatt. „Inkább jobbulást várok, talán lesz lehetőség arra, hogy a Pannon a jövőben Szerbiából költségvetési támogatást is kaphasson” – nyilatkozta Bodzsoni István, a Pannon RTV igazgatója. A vajdasági magyar közösség napilapja és hetilapja, a Magyar Szó és a Hét Nap továbbra is számíthat állami támogatásra. A szerbiai közmédiát pedig még a jövő év végéig tartja el szerb törvényhozás. 2016-tól pedig a polgárok pénzelik majd. Szerbia ezzel teljes egészében kivonul a médiapiacról, amit azzal magyaráz, hogy ez uniós követelmény.