Ünnepek után is elkél a segítség

Minden évben karácsony táján ünnepi műsorral köszönik meg a dreai Lurkóház védencei az adományozóknak azt, hogy támogatják az intézmény működését.

A hetedikes Deli Dorina ötödikes kora óta jár ide, és már annyira ügyes, hogy a kisebbeknek nemcsak a karácsonyi műsor gyakorlásában, de a tanulásban is segít.

„Azt szeretem, hogy itt segítenek, ha valamit nem tudsz, és a társaságot is nagyon szeretem, főképp az miatt.”

A 16 éves Boja Edina 13 éves kora óta jár a dreai intézménybe.

„Azért szeretek itt lenni, mert sok mindent megtanulunk, imádok szerepelni. Játszunk, olvasunk.

- A tanulásban mennyit segített neked a lurkóház?

- Nekem nagyon sokat, mert középiskolás vagyok, ezért már kicsit nehezebbek a tananyagok, és amit nem értek, a nevelők segítenek elmagyarázni, úgy könnyebben megértem.”

Jelenleg 14 gyerekről gondoskodnak itt, akik minden nap meleg ebédet kapnak, és naponta kétszer uzsonna is kerül az asztalra. A Lurkóház adományokból tartja fenn magát. Decemberben az ünnepeknek köszönhetően egymásnak adták a kilincset a jótevők.

Boja Ilonka, házfelelős, Lurkóház, Drea: „Karácsony előtt is érkeztek, újabban nagyon örülünk neki, hogy távolabbról is, például Csonoplyáról, Kupuszináról is érkeznek adományozók. Annyi gyümölcsöt kapunk Kupuszináról, hogy egész évben van, még fel is dolgozzuk, valamint friss gyümölcsöt adunk mindig a gyerekeknek. Nagyon hálásak vagyunk nekik. Csonoplyáról csomagok érkeznek, kész ételeket kaptunk. Lehetetlen lenne mindent felsorolni. Nagyon hálásak vagyunk azoknak a személyeknek is, akik tíz tojást hoznak be, hiszen szükség van arra is a házban, hogy a szakácsnőnk változatosan tudjon főzni. Nagyon fontos, hogy legyen sok zöldségféle is. Amit kapunk, azt igyekszünk feldolgozni, savanyítani, üvegekbe rakjuk, vagy műanyag vödrökbe, és így van egész évben a gyerekeknek savanyúság is.”

A január és a február általában szűkösebb szokott lenni az adományok tekintetében, de idén a január meglepetéssel kezdődött.

„Ahogy elkezdtünk dolgozni 3-án, rögtön az első nap már jött két adományozó is, és azóta is folyamatosan, szinte. Olyan dolgokat hoznak, meglepő módon, mintha tudnák, hogy miből van fogytán, mint például a disznóhús. A disznóhús az olyan volt, hogy csak egy kis kolbász maradt a hűtőnkben a tavalyi évről. Idén újra gondolt ránk az az adományozónk Németországból, aki feldogozott hústermékeket szokott adni. Becsén feldogozzák, ő oda küldi a pénzt, és elhozzák ide helybe, a Fokos zenekar egyik tagja. Nagyon hálásak vagyunk neki is, és örülünk, hogy disznóhús is került a mélyhűtőbe. Csirkehúsról is gondoskodnak a becsei farmosok, ők is megjelentek szintén januárban. Nem panaszkodhatunk. A Szenttamási Egyházközösséget is meg kell, hogy említsem, ők egyfolytában gyűjtenek a számunkra Zsúnyi atya segítségével. Zsúnyi atya aranyosan gondoskodik a gyerekekről, van amikor egy hónapban kétszer is hoz adományokat. Például holnapra is be van jelentve egy másik feldolgozott disznó. Tehát nagyon hálásak vagyunk neki is, és a többi adományozónak is, nem akarom mindet felsorolni, mert olyan sokan vannak, de mindig vannak újak.”

A Lurkóházban a pénzbeli adományoknak is örülnek, mert bizonyos szolgáltatásokat és eszközöket meg kell vásárolniuk.

„Most, ami a pénzbeli adományainkat illeti, úgy állunk, hogy kifogyóban vagyunk, de beosztjuk, valahogy megoldjuk. Ami a konyhánkat illeti, hiányoljuk nagyon a mosogatógépet, az napi szinten működne, mert szükség lenne rá, de hát megvagyunk így is. Ünnepekkor nagyon jól jönne, amikor sok vendég van, például karácsonykor, de egyébként is vagyunk sokan. Székeinkből van kevés, az ünnepekre is hoztunk máshonnan székeket, hogy tudjuk a vendégeket hova ültetni. A tanszereink fogytán vannak.”

Az udvarban most hat kiszáradt, veszélyesnek ítélt nagy fenyőfa okoz gondot, ezek kivágására is keresnek segítséget a dreai Lurkóházban.