Ünnepi szentmisére szólítottak a harangok Bácsgyulafalván
Ünnepi szentmisére szólítottak a harangok Bácsgyulafalván. A jubiláris 125 éves fennállását ünneplő Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom évfordulója minden évben fontos és jelentős ünnep a helyi magyarság számára.
Kiss Irén, Bácsgyulafalva: „Ez a nap nagyon ünnepélyes, és felemelő érzés itt lenni, mert tényleg a falunak ez annyira ünnepélyes. 125 éve, hogy a templomban volt az első szentmise, és 125 éve annak is, hogy felépítették a templomunkat. Ez egy fiatal falu, de mindenesetre ez egy nagyon nagy ünnep a számunkra.”
A búcsú és a templom tiszteletére tartott ünnep minden esztendőben sok olyan falubelit hazavonz, akik ma már távol vannak szülőfalujuktól.
Ocskó Irén, Szabadka: „Mi Szabadkán élünk, de a férjem Ocskó László, idevalósi születésű, és mi mindig szoktunk jönni a búcsúra.”
A templom az elmúlt években több felújításon is átesett. Az elmúlt 15 évben a templom eleje, a tetőszerkezet, valamint a szentély feletti és a hátsó rész is megújult, emelte ki Pásztor Árpád bácsgyulafalvi plébános.
Pásztor Árpád, plébános, Bácsgyulafalva: „A közösség számára ajándék, hogy ezen hajlék létezik, és itt tudunk összejönni a közös istentiszteletre, szentmisére, a különböző ájtatosságokra, és erősödni hitben, ami elég fontos a mai időszakban, amikor világszerte tapasztalható miként az örök értékek nemigen vannak követve.”
Máriának, mint a magyarok Nagyasszonyának ünnepe, ami külön ehhez a településhez, plébániához, templomhoz is kötődik, kiemelten fontos, hiszen ez nem a templomnak, a köveknek vagy a tégláknak az ünnepe, hanem magának a magyar közösségnek - hangsúlyozta Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök.
Kiss-Rigó László, szeged-csanádi megyéspüspök, Magyarország: „Alkalom arra, hogy hálát adjunk azért, hogy minden nehézség ellenére megvagyunk, gondolunk azokra, akik a közösséghez tartoztak, de már nincsenek velünk, azokra is, akik élnek valahol, csak már nem itt. Mindenkit egy kicsit egy lelki közösségbe forraszt ez a jubileumi évforduló, és ez erőforrás lehet a jövőre is.”
A búcsú alkalmából Petőfi Sándorról szóló rövid történeteket, valamint a helyi gyermekek citerajátékát is hallhatták a hívek.
