Üzletet csinálnak a migránsválságból
Egy részük magánszállásokon és panziókban száll meg, de a határ menti erdőkben és a migránstáborokban is sokan vannak. Taxisok fuvarozzák őket, akik élelemmel és más szükséges holmival is ellátják a bevándorlókat. Egyre jobban jövedelmező üzletág az embercsempészet.
Stábunk annak próbált utána járni, kik a legnagyobb haszonélvezői a határ menti településeket sújtó migránsválságnak.
Szabadka belvárosában és az ócskapiac környékén is egyre több az illegális migránsszállás. Vannak olyan szállásadók, akik legálisan adnak ki szobákat azoknak a bevándorlóknak, akik török útlevéllel érkeznek Szerbiába. A legtöbben azonban nem rendelkeznek semmilyen úti okmánnyal, őket gyakorlatilag bújtatják a szállásadók. Az ócskapiac környékén szinte egymás mellett sorakoznak az illegális szálláshelyek. Úgy tudjuk, a szállásért egy éjszakára 10-20 eurót fizetnek a migránsok a panziókban. Akiknek van török útlevelük, azoknak olcsóbb a szállás, akinek nincsenek papírjai, azok többet fizetnek. Az egyik panzió előtt arabul beszélő migránsokra lettünk figyelmesek, ők azt mondták, török turisták.
A szállásadók mellett az Észak-Bácskát sújtó migránsválság legnagyobb haszonélvezői a taxisok. Szabadkán például a befogadóközponttól az erdősávig, a magyar határkerítésig, illetve az illegális migránstáborokig, vagy ha éppen a migránsok bevásárolni mennek, akkor a legközelebbi bevásárlóközpontig, ahol meg is várja őket a taxi, és vissza is viszi őket a befogadóközpontba, vagy pedig az erdőbe, ez esetben a fuvardíj nagyjából 50 eurót tesz ki. Szabadka és Zombor között vagy Zombortól Szabadkáig a zombori taxisok általában 120-tól 150 eurót kérnek egy-egy fuvarért, ezt kamerán kívül mondták el. Belgrádból már magasabb a tarifa, 200-300 euróért hordják a migránsokat a fővárosból a szabadkai befogadóközpontig vagy az erdőkig. Ha pedig a migránsokat elviszik a dél-szerbiai presevói befogadóközpontba, akkor onnan a visszaút nagyjából 500-600 euróba kerül egy-egy fuvar esetében.
Szabadka belvárosában otthonosan mozognak az illegális bevándorlók, de már a vasúti sínek mentén és a mezőkön, illetve a befogadóközpont környéki bozótosokban is letanyáznak. Hűvösebbre fordult az idő, több helyen már tüzet raktak. A migránsok többsége csak arabul és törökül beszél, néhányan törik csak az angolt. Az egyik csoport öt napja érkezett Szerbiába.
„Szíriai vagyok, és Németországba megyek. A barátaim pedig Belgiumba tartanak.”
Azt mondta, mindnyájuknak elfogyott a pénze, így egyelőre nem tudják felvenni a kapcsolatot az embercsempészekkel, önállóan próbálkoznak majd az illegális határátlépéssel.
A makkhetesi erdő alatt lakók azt állítják, az illegális migránstáborokban tartózkodókat is a taxisok látják el élelemmel. A migránsok elkerülik a boltokat is.
A Szabadkához közeli Hajdújárás és Királyhalom külterülete is tele van migránsokkal, akik nemcsak félelemben tartják a helyi lakosságot, de szemetelnek és nagy károkat okoznak a gyümölcsösökben.
Horgos külterületén a migránsok többsége csak átutazóban van, mégis nagy károkat okoznak az ottani gazdáknak is a gyümölcsösökben és a szántóföldeken.
Baté Lukács tanyáján rendszeresen átjárnak a migránsok. Ott töltik a telefonjaikat és rengeteg szemetet hagynak. A gazda azért nem zárja le a konnektort, nehogy felfeszítsék és tönkretegyék az egész villanyhálózatát. Jelekkel ábrázolta és üzent a migránsoknak, hogy a telefonjaikat feltölthetik, de ne szemeteljenek, a hulladékot a kukába dobják.
„Elég nagy károkat tudnak okozni, mert nem néznek se Istent, se embert, letaposnak mindent. Emellett rengeteget szemetelnek, amit én már párszor a Facebookra fel is tettem, bemutattam. Egyszerűen tűrhetetlen helyzettel állunk szemben.”
A horgosi gazda hozzátette, nem baj, ha az áramot használják a bevándorlók, csak ne szemeteljenek, és ne tegyék tönkre a veteményeket. Azt mondta, hiába tette ki a figyelmeztető ábrákat, azokra rá sem néznek a migránsok.
Stevan Bakić, Szabadka polgármestere az elmúlt hetekben több alkalommal is azt mondta, a migránsokat a helyi lakosok is segítik, és ebből jelentős haszonra tesznek szert.
„A migránsprobléma valós, nem menekülünk tőle. Megismétlem, világszinten gond, nemcsak Szabadkán és nemcsak Szerbiában, de az a tény, amit a múltkor is elmondtam, hogy vannak olyan lakosok, akik a házi termékeiket eladják a migránsoknak és egy kereskedelmi kapcsolatot alakítanak ki. Vannak olyan polgárok, kisebb számban, akik élelmiszert szállítanak nekik. Vannak olyan lakosok, akik a szállításukat végzik, bizonyos pénzösszegért. Vannak olyanok, akik segítenek a migránsoknak rákapcsolódni törvénytelenül az elektromos áram használatára. Vannak olyanok is, akik még a saját otthonukba is befogadják őket. Ha minderre még hozzátesszük azt is, hogy közel van az autópálya és az Európai Unió, ez hátszél, és azért vannak ekkora számban ezen az útvonalon. Minden nyilvános felszólalásomban kérem a lakosokat, akik ezeket teszik, hogyha ők ezeket nem biztosítanák, akkor a migránsok tisztában lennének, hogy nem látják őket szívesen ezen a vidéken.”
Az észak-bácskai szerb-magyar határszakasz szerb oldalán, a főképp magyarok lakta határ menti települések külterületén, az erdőkben, az illegális migránstáborokban, az elhagyott tanyákon és a magánszállásokon becslések szerint mintegy ötezer illegális bevándorló vár arra, hogy átjusson Magyarország, illetve az Európai Unió területére.
