A véres gyertyaszentelő áldozataira emlékeztek Zentán
Az 1849-es végzetes zentai eseményeket az elmondások szerint az robbantotta ki, hogy 1848 augusztusában halálra ítélték, majd kivégezték Arsenije Baderlica zentai ügyvédet, földbirtokost, amiért kémkedett a szerbeknek és anyagilag is támogatta őket. A délről érkező szerb haderők 1849. február elsején elérték Zenta határát. A település elfoglalása után 48 órás szabad rablást engedélyeztek katonáiknak a szerb csapatok vezetői. Végül két hétig folytatták az erőszakos cselekményeket Zentán. Az eseményeknek mintegy 2800 áldozata volt.
Zentán misével emlékeztek. Beszédet mondott Zenta polgármestere, Czegledi Rudolf.
„Zenta és a zentaiak a történelem sodrásában többször bizonyították, hogy a béke, a tolerancia és az egységes zentai szellem felmutatásában kiváló munkát végeztek. Ezt a város utcái, a terek hangulata, a vadgesztenyesor, köztéri szobraink és az itt lakók szellemisége adja.”
Az áldozatokra való megemlékezést a Felsővárosi temetőben koszorúzással folytatták. Basa György, történelemtanár az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc szerepéről beszélt.
„A magyar nemzet '48/49-ben született meg. Előtte a magyar nemzet bármi lehetett, akit arra érdemesnek tartottak. '49-ben a zentai gatyás, hegyezett kaszás, kiegyenesített kaszás, egyszerű magyar emberek lettek a nemzet. Ők tudták, hogy miért veszik fel a kaszát, hogy megvédjék a nemzetet.”
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc emléksírhelyénél, a temetőben felállított fekete márvány obeliszknél helyezték el koszorúikat az esemény résztvevői.